– Néhány nap van a választásokig. Ön hogyan fogalmazná meg ennek a tétjét?
– A tét az, hogy belesodródunk-e a háborúba vagy sikerül kimaradni belőle. Ha nem tudjuk minél távolabb tartani az országot a eseményektől, akkor hatalmas életszínvonal-esés vár ránk. Ha átlépünk bizonyos határokat, azt sem lehet garantálni, hogy nem érnek minket így vagy úgy katonai támadások.
Márki-Zay Péter, a magát baloldalinak nevező, valójában a globális pénzügyi hatalmakat képviselő összefogás miniszterelnök-jelöltje feltett kézzel tenne meg mindent, amit az ukrán elnök követel. Ez már teljesen világos.
Emiatt joggal aggódhat mindenki. Olyan események indulhatnak el, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne sodródjunk olyan helyzetbe, amelyből nagyon nehezen tudnánk kikecmeregni.
– Az ukrán elnök azt is követeli, hogy Magyarország azonnal vágja el az utat az orosz energiahordozók előtt. Ha ezt teljesítenénk, mi történne?
– Minden országnak vannak készletei arra az esetre, ha valami baj történne. Ez igaz hazánk esetében is. Magyarország azonban még régiós összevetésben is kiszolgáltatottabb helyzetben van, mert például a cseheknek és a lengyeleknek is jelentős mennyiségű szénlelőhelyük van. A románoknak pedig olaj- és gázmezőik is vannak. Ha kizárólag a tartalékokra támaszkodunk, mert nem jön több gáz és olaj Oroszországból, akkor rövid idő alatt kiürülnek a készletek, mert az ipar és a háztartások azt felhasználják. Ezért annak érdekében, hogy az emberek ne maradjanak energia nélkül, a gyárakat, az üzemeket és a teljes ipari működést le kell állítani. Ennek következtében viszont tömegeket kellene elbocsátani vagy az államnak kellene segíteni azért, hogy megéljenek mindazok, akiknek a munkahelye kénytelen bezárni.
Ez viszont hatalmas tehertételt jelentene a költségvetésnek, amely további következményekkel járna. Mindez hét-tíz napon belül ránk szakadna, ám ezzel semmit nem tudnánk segíteni az ukránoknak.