Nagyobb lendület jön a hulladékgazdálkodásban

Magyarország is bevezeti 2023 júliusától az italcsomagolások – a PET- és üvegpalackok, valamint az alumíniumból készült italosdobozok – visszaváltási rendszerét. Ezáltal magasabb hasznosítási arányt érünk el ebben a szegmensben, és jelentősen hozzájárulhatunk a környezeti terhelés csökkentéséhez – mondta lapunknak Agatics Roland, az ország második legnagyobb hulladékgazdálkodási közszolgáltatójának ügyvezetője.

Canggu, 2021. december 13. Turista sétál az erõs hullámzás során partra sodort uszadékfa és mûanyaghulladék mellett a Bali szigetén fekvû Canggu tengerparti strandján 2021. december 13-án. MTI/EPA/Made Nagi Fotó: Made Nagi Forrás: MTI/EPA

Magyarországon évről évre emelkedik a lakosságtól elszállított összes hulladék mennyisége: míg 2013-ban 2,1 millió tonna, addig 2020-ban már csaknem 2,5 millió tonna hulladék keletkezett a háztartásokban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A tavalyelőtti esztendőben ennek csupán körülbelül az ötödét, 453 ezer tonnát tették ki a szelektíven gyűjtött hulladékok. A kommunális hulladékok fennmaradó része végül – kezelés után – az égető erőművekbe vagy válogatlan formában a lerakókba kerül, tovább növelve a már jelenleg is rendkívüli mértékű környezeti terhelést – hívta fel a figyelmet Agatics Roland, a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (DTkH) ügyvezetője.

– Némi optimizmusra adhat okot, hogy a szelektíven gyűjtött – például a műanyag csomagolási – hulladékok volumene is emelkedik hazánkban. Szakmai oldalról tekintve ez annak az eredménye, hogy

az elmúlt időszakban folyamatosan fejlődött a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságát kiszolgáló infrastruktúra: strukturális változások, az eszközállomány jelentős fejlesztései mentek végbe, köztük az arra alkalmas gyűjtőedények és a hozzájuk kapcsolódó gyűjtőautók alkalmazása is elkezdődött.

Másfelől a szemléletformálás nyomán a lakosság is környezettudatosabbá vált az utóbbi 10-15 évben, és úgy vélem, ez a fellendülés korántsem állt meg. Az egyértelműen javuló tendencia ellenére azonban a szelektív hulladékgyűjtés aránya még így is elmarad az uniós elvárásoktól, a tervek szerint ugyanis 2025-től a háztartási hulladékok legalább 55 százalékát kell majd hasznosítani. Fontos, hogy minél többen felismerjék: a Földet elborító hulladékok is fokozzák a klímaválságot, amelynek elhárítása érdekében azonnal cselekednünk kell. Felelős hozzáállással – a többi között a szelektív hulladékgyűjtéssel vagy az élelmiszer-pazarlás megállításával – nagymértékben csökkenthetjük a hulladékok mennyiségét, és világszerte egyebek mellett energia- és anyagtakarékos gazdálkodás, tehát körforgásos gazdaság kialakítására és fenntartására van szükség – emelte ki a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Agatics Roland, a DTkH ügyvezetője szerint van ok az optimizmusra, de még sok a teendő a hulladékgazdálkodás terén Fotó: Zombori László / Hungary PR

A körforgásos gazdaság egyik leglényegesebb eleme, hogy a hulladékok minél nagyobb hányadát erőforrásként, nyersanyagként hasznosítsák az egyes országok, míg a közvetlenül nem hasznosíthatóakat – környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanításuk után – a lehető legkisebb arányban helyezzék a lerakókba. – Mi is ennek szellemében dolgozunk kollégáimmal, a klímavédelmi célkitűzések elérését – a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság megteremtését és támogatását – tekintjük legfőbb küldetésünknek, és kiemelt hangsúlyt helyezünk a szelektív hulladékok folyamatos begyűjtésére, újbóli felhasználásuk előkészítésére – mondta el Agatics Roland.

A hazánk második legnagyobb hulladékgazdálkodási közszolgáltatóját vezető szakember hangsúlyozta továbbá, hogy

az alumíniumból készült italosdobozok, illetve a PET- és üvegpalackok – kevesebb energia- és nyersanyag-felhasználással – száz százalékban hasznosíthatók.

– Utóbbiak egyébként napjainkban a legkisebb arányban visszagyűjtött csomagolási hulladékok közé tartoznak, amire Életmentő üveg nevű adománygyűjtő kampányunkkal is igyekszünk ráirányítani a figyelmet. Miután 2023 júliusától Magyarország is bevezeti mindezen italcsomagolások visszaváltási rendszerét, lényegesen növekszik majd a szelektív gyűjtésük mértéke, azaz csökkenni fog a hulladék mennyisége. Az új törvényi szabályozással egyúttal ezeknek a hulladékfajtáknak a hasznosítása is hatékonyabb lesz, a jövőben tehát jóval magasabb hasznosítási arányt érünk el ebben a szegmensben, ezáltal pedig hazánk jelentősen hozzájárul majd a környezeti terhelés csökkentéséhez – fejtette ki a szakértő.

Borítókép: Turista sétál az erős hullámzás során partra sodort uszadékfa és műanyaghulladék mellett a Bali szigetén fekvő Canggu tengerparti strandján. A hulladéktermelés globális probléma, de lokálisan tehetünk ellene (Fotó: Made Nagi/MTI/EPA)