Közel 70 millió vásárlás pörgette tavaly az online kiskereskedelmet, a belföldi internetes áruházak 2021-es forgalma 32,4 százalékos növekedéssel 1203 milliárd volt – derül ki GKI Digital és az Árukereső.hu csütörtökön megjelent közléséből.
Ebből látható:
a teljes kiskereskedelmi forgalomból 10,4 százalékkal részesedő online piac a 2020-as rekordév után lassabban növekedett tavaly, de még mindig kétszer gyorsabb volt a bővülés, mint a koronavírus-járvány előtti években.
A növekedés motorja immár a vásárlási gyakoriság folyamatos emelkedése – derül ki a kilencedik éve készülő Online Kiskereskedelmi Indexből.
Az online kiskereskedelmi forgalom közel fele a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is Budapesten és Pest megyében realizálódik, amelyet Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megye követ.
– A járványhelyzet összességében az online kiskereskedelem javára formálta át a vásárlási szokásokat: mostanra sokkal természetesebb, ezáltal pedig rendszeresebb lett az internetes vásárlás – mondta Rácz Csaba, az Árukereső.hu ügyvezető igazgatója, jelezve, hogy
a 6,5 millió aktív internetező felnőtt 78,4 százaléka, azaz mintegy 5,1 millió fő vásárol online felületeken.
Közülük 3,7 millióan termékeket is vesznek, azaz ők jelentik a webáruházak aktuális vásárlói bázisát.
Az elmúlt két évben robbanásszerű fejlődésen ment keresztül az úgynevezett FMCG-szektor, vagyis az élelmiszerek, háztartási cikkek és drogériai termékek piaca. Ezen árukör internetes értékesítési forgalma 2021-ben 53,7 százalékkal nőtt Magyarországon, amivel a leggyorsabban bővülő szegmens lett az online kiskereskedelmen belül, miközben a negyedik legnagyobb online területté is vált az 1203 milliárd forintos forgalmat lebonyolító magyar piacon a műszaki cikkek, a ruházat, illetve a játék/ajándék kategóriák után.
A felmérés rámutat, hogy
a járvány segített a lakosság digitális szintlépésében és jótékonyan hatott a bankkártya-használatra is.
Az MNB statisztikái alapján megállapítják, hogy tavalyelőtt fordult elő először, hogy a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal már nagyobb összegben fizettünk online vagy személyesen, mint amekkora készpénzmennyiséget felvettünk ATM-hálózaton keresztül.
A pandémia előtt ehhez képest a kártyás fizetések összértéke rendre kevesebb volt, mint a készpénz felvételek összege. Az olló viszont 2021-ben is tovább nyílt a készpénzmenetes, kártyás fizetés javára. Ugyanakkor az utánvétes fizetés ezzel együtt továbbra is népszerű a magyar vásárlók körében, azonban már minden második utánvétes tranzakció elektronikus.
Az utóbbi két év megváltozott életmódja kedvezett a házhoz szállításnak, ráadásul a magyar piacon EU-s szinten is fejlettnek számít ez a szolgáltatás – jelezte a felmérés.
A magyar vásárlók mára megszokhatták az időablakos kézbesítést, a futárral való telefonos egyeztetést, az utólagos, online időpont- és címmódosítási lehetőségeket, valamint a részletes nyomon követést, amelyek révén kiszámíthatóvá, tervezhetővé és kényelmessé vált a házhoz szállítás.
A Covid-hatás az internetes kereskedelemben az első magyarországi korlátozások megjelenése után volt megfigyelhető, eszerint
a járvány első évében, 2020-ban a hirtelen jött korlátozások, átterelt és extra költések mellett a vírustól való félelem is közrejátszott a rekordmagas 45 százalékos forgalombővülésben.
Tavaly, a vírus második évében a kereskedelmet már nem elsősorban a járvány közvetlen hatásai érintették, hanem sokkal inkább azok a közvetett gazdasági folyamatok, amik az árukínálatot és az árazást befolyásolták és befolyásolják mind a mai napig.
(Borítókép: a ruházati piacon is nőtt az internetes rendelés mennyisége (Fotó: Kuklis István/Délmagyarország)
