Ha Európa komolyan gondolja, hogy felhagy az orosz energiaimporttal, ellátás-korlátozásra és áramszünetekre kell felkészülnie – írta a Financial Times. A cikkre Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
A cikk megjegyzi, hogy az orosz import kiváltására vonatkozó uniós javaslatok a „hihetőtől a vadul irreálisig” terjednek. Az Európai Unió ugyanis évi 155 milliárd köbméter orosz gázt importál, amelynek kétharmadát szeretné év végéig kiváltani különböző eszközökkel. Így a többi között ötvenmilliárd köbmétert LNG-ből (cseppfolyós gázból) kíván pótolni, ez azonban a világpiaci helyzet és Európa infrastrukturális adottságai miatt irreális.
Az unió tízmilliárd köbmétert alternatív országokból (például Norvégiából) csővezetéken érkező gázból vásárolna, ez a terv hihető ugyan, de jelentős erőfeszítéseket igényel. A harmadik megoldás 3,5 milliárd köbméterről szól, ez a biometán-termelés fokozásából valósulna meg az elképzelések szerint. Ez azonban szintén irreális várakozás, mert nem teszik lehetővé a műszaki feltételek.
Tizennégymilliárd köbmétert úgy pótolna az unió, hogy csökkentené a lakossági felhasználók fűtési igényét. Ez nem jelentene mást, mint azt, hogy lejjebb kellene tekerni a fűtést. Ez a felvetés végül is megvalósítható, de súlyos társadalmi következményekkel jár, ráadásul felvet szabályozási kérdéseket is.
Végezetül pedig felmerült még egy megoldási elképzelés, amely szerint 24 milliárd köbmétert megújuló energiaforrásokkal (napelemek, szélturbinák) és hőszivattyúkkal termelnének meg. Ez viszont az év végéig az engedélyeztetési idők és kivitelezési kapacitások miatt irreális javaslat.
– Az unió olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyek nagy része megvalósíthatatlan. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa korábban arról beszélt, hogy az európai társadalom támogatja az oroszországi energiahordozók esetében a szankciókat. Ezt azonban valójában semmilyen mérés nem támasztja alá – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az a kutatás, amelyre a sajtóban hivatkoznak, a következőt kérdezte meg az emberektől: támogatja-e az Oroszország elleni gazdasági szankciókat? Erre a megkérdezettek több mint hetven százaléka igennel felelt.
A kérdés azonban nem szólt az energiaszankciókról, sem annak a várható következményeiről.
– A Századvég egyébként végzett egy kutatást, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a lakosság tart az energiaárak további emelkedésétől és az ellátási problémáktól. Ez és az ehhez hasonló felmérések éppen azt mutatják, hogy a társadalom többsége nem támogatja a leválást az oroszországi energiahordozókról. Főleg akkor nem, ha az veszélyezteti az ellátásbiztonságot. Egyre többen aggódnak amiatt, hogy a háborús helyzet megélhetési nehézségekhez vezet – magyarázta az üzletágvezető.
Hortay Olivér hangsúlyozta: az Európai Unió olyan irányba fordítja el az energiapolitikáját, amelynek az a fő célkitűzése, hogy teljesen állítsuk le az oroszországi energia importját.
– Ez egy ideológiavezérelt terv, pragmatikusnak semmiképpen nem mondható. A függőség csökkentése megalapozott cél lehetne, mert az javítaná az ellátásbiztonságot. Ma már azonban nem erről van szó. Ellátásbiztonsági szempontból az optimális megoldás nem az, ha nullára csökkentjük a kereskedés mértékét Oroszországgal – tette hozzá a szakértő.
Hortay Olivért megkérdeztük arról is, hogy milyen következménye lenne orosz szempontból annak, ha Európa valóban lemond az onnan érkező energiáról.
– Az olaj- és gázszállításokból Oroszországnak tavaly ötvenmilliárd dollár bevétele volt. Ez csak Európából származott, összességében 125 milliárd dollárról beszélhetünk. Ez az összeg idén várhatóan magasabb lesz, mert az árak is magasabbak – magyarázta. – Az oroszoknak a tavalyi költségvetési többlete elérte a hétmilliárd dollárt. Ezen felül Oroszország körülbelül háromszázmilliárd dollár tartalékkal rendelkezik, igaz ebből 140 milliárd dollár értékben aranytartalékkal, aminek hasznosítását az Egyesült Államok igyekszik akadályozni.
Az európai piacra szánt gáz jelentős részét – infrastrukturális okokból – rövid távon Oroszország nem lenne képes máshova értékesíteni, a tavalyi exportbevétel háromnegyedét jelentő olajat viszont igen, ráadásul vélhetően magasabb áron – ismertette a szakértő.
Hortay Olivér végül úgy fogalmazott:
ha az unió lemondana a teljes importról, akkor az oroszoknak ugyan növekedne a költsége, de túlélné az energiaembargót.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pavel Lvov / Sputnik (Photo by Pavel Lvov / Sputnik / Sputnik via AFP)
