A kérdés azonban nem szólt az energiaszankciókról, sem annak a várható következményeiről.
– A Századvég egyébként végzett egy kutatást, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a lakosság tart az energiaárak további emelkedésétől és az ellátási problémáktól. Ez és az ehhez hasonló felmérések éppen azt mutatják, hogy a társadalom többsége nem támogatja a leválást az oroszországi energiahordozókról. Főleg akkor nem, ha az veszélyezteti az ellátásbiztonságot. Egyre többen aggódnak amiatt, hogy a háborús helyzet megélhetési nehézségekhez vezet – magyarázta az üzletágvezető.
Hortay Olivér hangsúlyozta: az Európai Unió olyan irányba fordítja el az energiapolitikáját, amelynek az a fő célkitűzése, hogy teljesen állítsuk le az oroszországi energia importját.
– Ez egy ideológiavezérelt terv, pragmatikusnak semmiképpen nem mondható. A függőség csökkentése megalapozott cél lehetne, mert az javítaná az ellátásbiztonságot. Ma már azonban nem erről van szó. Ellátásbiztonsági szempontból az optimális megoldás nem az, ha nullára csökkentjük a kereskedés mértékét Oroszországgal – tette hozzá a szakértő.
Hortay Olivért megkérdeztük arról is, hogy milyen következménye lenne orosz szempontból annak, ha Európa valóban lemond az onnan érkező energiáról.
– Az olaj- és gázszállításokból Oroszországnak tavaly ötvenmilliárd dollár bevétele volt. Ez csak Európából származott, összességében 125 milliárd dollárról beszélhetünk. Ez az összeg idén várhatóan magasabb lesz, mert az árak is magasabbak – magyarázta. – Az oroszoknak a tavalyi költségvetési többlete elérte a hétmilliárd dollárt. Ezen felül Oroszország körülbelül háromszázmilliárd dollár tartalékkal rendelkezik, igaz ebből 140 milliárd dollár értékben aranytartalékkal, aminek hasznosítását az Egyesült Államok igyekszik akadályozni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!