Sokáig tabutémának számított nálunk a nagyvállalati vezetők fizetése, ám egy 2019-es törvény értelmében a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a kibocsátóknak javadalmazási jelentésben kell közzétenniük a topmenedzserek bérét is – írta a Vg.hu. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a blue chipek közül az OTP kilóg a sorból, miután a bankokra más közzétételi kötelezettség vonatkozik, így nem is közölte a vezetői fizetéseket. Csányi Sándor OTP-vezér esetében ezért csak azt tudhatjuk, hogy a Mol igazgatóságának külsős tagjaként tavaly 78,5 millió forintot kapott.
A Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt 380 811 428 forintot keresett 2021-ben, ami valamivel több, mint egymillió eurónak felel meg. Molnár József csoportszintű vezérigazgató fizetése 248,6 millió forint, Simola József pénzügyi vezérigazgató-helyettesé 125 258 925 forint, míg Világi Oszkár csoportszintű vezérigazgató-helyettesé 325,4 millió forint volt.
Kilóg a sorból Bacsa György, a Mol csoportszintű stratégiai operációért és üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, aki 2 784 630 forintot keresett. Ezt az magyarázza, hogy ő csak december végén csatlakozott a csapathoz, ez az összeg egyheti fizetése.
Az első olvasatra igen magas összegeket érdemes összevetni a szektortársak kifizetéseivel.
A Shell vezérigazgatójának éves bére például tavaly 2,56 millió euró volt, azaz megközelítette az egymilliárd forintot.
Az olasz ENI esetében a vezérigazgatói fix díjazás minden évben 1,6 millió euró, azaz több mint hatszázmillió forint, míg a teljes jövedelem a mutatókhoz kötött juttatásoktól függően öt-hat millió euró között alakult az elmúlt három évben.
Több nemzetközi cégnél még csak a 2020-as adatok nyilvánosak, ám ez alapján is látszik az érdemi különbség. Fontos, hogy az alapfizetésekhez különböző teljesítményalapú juttatások, részvényopciók, bónuszok is adódnak.
Az OMV éléről azóta már távozott Rainer Seele 2020-ban például 1,75 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, a BP vezére tavaly 2,1 milliárd forintnak megfelelő összeget zsebelt be. Romániában sem keresnek rosszul a topmenedzserek. A Petrom idén először közölte a vezetői fizetéseket, amiből kiderült, hogy Christina Verchere vezérigazgató 414 ezer eurós (147 millió forintos) fizetést kap, ám a bónuszok és a részvényjuttatások 1,1 millió euróval növelték bevételeit, ami bruttó 1,5 millió eurós, azaz 570 millió forintos fizetési csomagot eredményezett.
A másik két hazai blue chip közül a Magyar Telekom tűnik gálánsabbnak, hiszen a vezérigazgató, Rékasi Tibor 325 milliót keresett tavaly, Szabó Melinda kereskedelmi vezérigazgató-helyettes 178 milliót, Dodonova Daria Aleksandrovna gazdasági vezérigazgató-helyettes 174 milliót, Friedl Zsuzsanna chief people officer 172 milliót, a vállalati szolgáltatásokért felelős Gonda Gábor 161 milliót, a műszaki vezérigazgató-helyettes Lubor Zatko pedig 160 millió forintot vihetett haza.
A Richter vezérigazgatója, Orbán Gábor tavaly 257 millió forinttal gazdagodott, míg a helyettese, Gulácsi Gábor 116 milliót keresett. Bogsch Erik, a cég korábbi vezetője, aki most a kereskedelemért, nemzetközi és kormányzati kapcsolatokért felelős főigazgatói posztot tölti be, 120 millió forintot kapott.
A Mol igazgatóságának külsős tagjai általában hatvanmillió forint körül kaptak javadalmazást, míg a felügyelőbizottsági tagok 18–33 millió forintot kerestek. A Richternél az fb-tagok javadalma 4–23 millió forint, a Magyar Telekomnál pedig 4–13 millió forint. A menedzsmentfizetések mindhárom cég esetében egy fix részből és egy eredmény mutatókhoz kötött mozgó részből tevődtek össze. A változó rész a Magyar Telekomnál általában legalább kétharmados arányt képviselt.
Borítókép: A Mol székháza Budapesten (Fotó: Kallus György/Világgazdaság)
