Tovább súlyosbodott az alapanyaghiány a német iparban márciusban az Ifo gazdaságkutató intézet megállapításai szerint.
Az érintett cégek 80,2 százaléka panaszkodott akadozásokra a feldolgozott anyagok és nyersanyagok beszerzésében
– közölték a müncheni székhelyű szakértők. Februárban ez az arány még csak 74,6 százalék volt. A háború tovább rontotta sok vállalat helyzetét – mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo felmérés igazgatója az Automobilwoche.de jelentése szerint. Új problémák merültek fel az ellátási láncokban: az ipari vállalatok 17 százaléka szerzi be a szükséges alapanyagokat Oroszországból.
A kulcsfontosságú ágazatokban a felmérés szerint az arányok még magasabb szinten alakulnak.
Az autóipar, a gépgyártás és az elektromos ipar vállalatainak mintegy kilencven százaléka számolt be ellátási problémákról.
Számos alkatrész és segédanyag mellett olyan alapvető anyagból is hiány lépett fel, mint például az acél. Az EU-ban évente felhasznált 150 millió tonna acél húsz százalékát importálják, ennek negyven százaléka Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból származik. Az acélárak Németországban már eddig is emelkedtek, de egyes termékek 72 százalékkal drágultak 2021 őszéhez képest. A vállalatok arra számítottak, hogy a helyzet idény nyáron enyhülni fog, de csalódniuk kellett.
Bár a mostani krízisben elsősorban az orosz kapcsolatok elnehezülése vagy megszakadása okozza a problémát, de az Ifo felmérése szerint
a német autóipar más ágazatokhoz képest nagy mértékben függ a Kínából származó alapanyagoktól is.
A német iparvállalatok hat százaléka függ a Kínából származó fontos alapanyagoktól. Ezeknek csaknem fele tervezi, hogy a jövőben csökkenti a Kínából származó importot – mondta Lisandra Flach, az Ifo külkereskedelmi vezetője. A vállalatok szerették volna jobban diverzifikálni beszerzési forrásaikat, csökkenteni a logisztikai költségeket és kockázatokat, valamint felvértezni magukat a politikai bizonytalansággal szemben.
A jelentés szerint azonban ezek a számadatok ágazatonként nagymértékben eltérnek: a Kínából származó alapanyagokra támaszkodó vállalatok aránya az autóiparban a legmagasabb, 75,8 százalék. És míg a vegyiparban a vállalatok 64 százaléka csökkenteni akarta a Kínából származó importját, addig az autóipar inkább a meglévő kapcsolatokra támaszkodik. Itt a vállalatoknak csak 27 százaléka tervezte, hogy csökkenti a Kínából származó alapanyagok beszerzését, míg a túlnyomó többség, 68 százalék nem tervezett változtatásokat.
– Ha Németország hirtelen elszakadna a kínai gazdaságtól, konkrét és fontos ellátási láncok szakadnának meg
– mondta Andreas Baur, az Ifo kutatója. A német kormánynak az EU-ban erőteljesen szorgalmaznia kell a dél-amerikai Mercosur-államokkal kötött kereskedelmi megállapodás mielőbbi ratifikálását és a Mexikóval kötött kereskedelmi megállapodás korszerűsítését. Az EU Ausztráliával vagy Indiával kötendő megállapodásokról szóló tárgyalásait szintén kiemelt politikai prioritásként kell kezelni – figyelmeztetett Lisandra Flach. Ez
lehetővé tenné az európai vállalatoknak, hogy gyorsan jobb piacra jutást érjenek el ezekben az országokban, és bővítsék ellátási forrásaikat.
Kína fontos, de korántsem domináns szerepet játszik Németország számára beszállítói és értékesítési piacként. Németország azonban számos ipari termék és nyersanyag tekintetében függ Kínától. – Az uniós országoknak a lehető legnagyobb egységben kell fellépniük Pekinggel szemben. Ez döntő lesz a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok jövője szempontjából – vélekedett Baur.
Borítókép: A Mercedes kecskeméti üzemében (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
