Terítéken maradt az orosz olajembargó

Egyes szankciókban egyetértenek, de az orosz energiahordozók importtilalma kapcsán nincs konszenzus a tagállamok között.

MOL, olaj, földgáz, olajfinomító, kőolaj, gazdaság, ipar, Százhalombattai dunai finomító

Az orosz–ukrán háború kapcsán újabb, az olajimportot érintő szankciókon is dolgozik a brüsszeli testület – erről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt azt követően, hogy kedden bejelentette az Európai Unió Oroszországot sújtó ötödik szankciós csomagjának tartalmára tett javasalatát.

Elzárnák az orosz olajcsapokat

Az intézkedések célja – amelyek akkor lépnek életbe, ha a tagállamok egyhangúlag hagyják jóvá –, hogy további gazdasági nyomás alá helyezzék Oroszországot az Ukrajna ellen folytatott invázió miatt, egyszersmind csökkentsék az ország exportból származó bevételeit. Az orosz–ukrán háború miatt hozott korlátozások elsősorban az orosz energiahordozók importtilalmát érintik, így az elnök elmondása szerint

a szén behozatalának embargója évente körülbelül négymilliárd euró kiesést eredményezhet az orosz gazdaságnak.

Annalena Baerbock külügyminiszter a bejelentést követően elmondta, szerinte a háborús bűncselekményekre azt a választ kell adni, hogy az EU megkezdi az oroszországi energiahordozók importjának leállítását, méghozzá a szénnel kezdve, a kőolajjal folytatva és a földgázzal befejezve. Ez persze nem feltétlenül tükrözi a hivatalos német álláspontot, tekintettel arra, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár eddig elutasította az energiaszállításokat érintő szankciókat.

Amennyiben a mostani javaslatot mind a huszonhét uniós tagállam elfogadja, akkor a továbbiakban az orosz hajók − kivéve a mezőgadasági és élelmiszeripari termékeket, humanitárius segélyt, valamint energetikai szállítmányokat szállító teherhajók − nem köthetnek ki uniós kikötőkben. Emellett további exporttilalmakat vezetnének be tízmilliárd euró értékben olyan kulcsfontosságú területeken, mint a fejlett félvezetők, gépek és szállítóeszközök – számolt be róla a Magyar Nemzet is.

Mi lenne Magyarországgal orosz olaj nélkül?

Amennyiben valamilyen módon rákényszerítenék a brüsszeli döntéshozók Magyarországra is az orosz olaj importjának leállítását, az súlyos ellátásbiztonsági kockázatokkal járna. A Dunai Finomító működését ugyanis alapvetően oroszországi keverék kőolaj (REB) feldolgozására tervezték: jelenleg más típusú kőolajat legfeljebb 35 százalékos arányban tud felhasználni a Mol. Ettől eltérő minőségű kőolajkeverék használata minőségi, mennyiségi és operációs következményekkel jár, amelyek teljesítménycsökkenéshez, finomítói meghibásodásokhoz vezethetnek – tájékoztatott lapunk korábban a társaság közleménye alapján.

A Dunai Finomító működését át lehet állítani arra, hogy teljesen rugalmasan és fenntarthatóan dolgozzon fel száz százalékban alternatív típusú kőolajokat, azonban ennek átfutási ideje a kockázatok minimalizálásával akár 2–4 év is lehet, és több száz millió dolláros beszerzési és beruházási többletköltséggel járna. Ezzel együtt a teljes logisztikai háttér átdolgozására is szükség lesz, kezelve az időszakos termeléskiesések által okozott problémákat. Az eltérő típusú kőolajoknak más a finomítói termékkihozataluk (dízel, benzin és vegyipari termékek aránya átalakul), azaz eltér, hogy egységnyi kőolajból mennyi és milyen típusú terméket tudunk előállítani.

A megváltozott termékkihozatal következtében ellátásproblémákkal kell szembesülnünk egyes termékekből rövid és középtávon.

Abban az esetben, ha az orosz export keverék szállítása nem lehetséges a Barátság kőolajvezetéken keresztül, akkor az Adria kőolajvezetékkel láthatók el a Mol-csoport szárazföldi finomítói: a magyarországi Dunai Finomító és a szlovákiai Slovnaft Finomító. A Mol eddig 170 millió dollárt fordított arra, hogy csökkentse Magyarországon az orosz kőolaj bedolgozási arányát, megnövelte az Adria kőolajvezeték fogadóképességét, és szélesítette a tengeri szállítási lehetőségeket is, hogy el tudja látni a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat. Az Adria vezeték elméleti kapacitása havonta 1100 kilotonna, azonban ebből jelen pillanatban csak kilencszáz kilotonna áll rendelkezésre, a maximális kapacitás eléréséhez a horvát olajvezeték-üzemeltetőnek, a Janafnak is jelentős, legalább egy évig tartó beruházásokat kellene végrehajtania.

Orosz olajtartálykocsikból álló tehervonat-szerelvény halad át a MÁV-csoport nemrég korszerűsített százhalombattai vasútállomásán, útban a Mol által működtetett Dunai Finomító üzemi területére (Fotó: Jászai Csaba)

Az orosz exportkeverék hiányában a szükséges alapanyagminőség eléréséhez több alternatív, helyettesítésre részben képes kőolajfajta keverésére lenne szükség, amelyhez jelentősen bővíteni kell a kőolajtároló-kapacitást, többéves munka árán. Emellett egy esetleges orosz kőolajembargó esetén az olajkereskedelmet is újra kellene szervezni, mivel új beszállítókat kell találni és új szerződéseket kell kötni. Vélhetőleg az oroszországi eredetű dízelüzemanyag EU-ba irányuló behozatala is korlátozás alá kerülne, ami évente mintegy harmincmilliárd liter dízel kiesését jelenti elsősorban a közép-európai régióban, vagyis átmeneti ellátási zavarokra kellene számítani. 

Ráadásul nem is feltétlenül érné el az olajembargó a célját. A piaci bizonytalanság okozta magas olaj- és gázárak most éppen jól jönnek az orosz energiaszektornak, amely így most drágábban értékesítheti más exportpiacokra az energiahordozókat.

A helyzet kialakulásához az Egyesült Államok azon döntése is nagyban hozzájárult, hogy Joe Biden elnök bejelentette: az USA a jövőben nem vesz át orosz olajat és földgázt.

Megnyugodhatunk a gázimport kapcsán?

A háború miatt kidolgozott korábbi EU-s szankciós csomagok fontos részét képezte volna az orosz gáz importjának szankcionálása is, ám ez az intézkedés nem lépett életbe közösségi szinten, mivel több tagállam – köztük Magyarország – energiaellátása ellehetetlenedne az orosz gázszállítás hiányában. Ehelyett azok a tagállamok, amelyek képesek nélkülözni az orosz földgáz importját, egyénileg vezettek be korlátozásokat, illetve dolgoznak beszállítási szerződéseik átrendezésén, hogy legalább középtávon már forrásokból láthassák el földgázigényüket.

A Magyarországra érkező orosz gázszállítás a háború kitörése óta is zavartalan. Ugyanakkor nem árt felkészülni a legrosszabb eshetőségre is, erről korábban Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese beszélt lapunknak. Emlékeztetett, hogy a fogyasztási igényeket három fő összetevő elégíti ki: a stabil belföldi termelés, a tárolói kivétel és az import. Ezek közül most a legizgalmasabb kérdés a behozatal, amit a hivatal folyamatosan figyel: a hat interkonnektoron (határkeresztező vezetéken) keresztül továbbra is zavartalanul, a szerződések szerint érkezik a földgáz.

A magyarországi földgáztárolókban jelenleg nagyjából egymilliárd köbméter földgáz van, a szezonnak megfelelő szinten zárt a készlet a téli fűtési időszak után, április 1-jén pedig elkezdődött a betárolás. A fenti mennyiségből egyébként kilencszázmillió köbméter a stratégiai készlet, amihez csak vészhelyzetben kell hozzányúlni, tehát bőven van vésztartalék is.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar gáztárolók töltöttség jelenlegi szintje elmarad az előző évek azonos időszakának szintjétől, Ságvári Pál rámutatott: ez csak annyit jelent, hogy a helyzet mostanra állt vissza a rendes kerékvágásba. A tárolói szint jelenleg a sokéves átlag szerinti, vagyis a kereskedők jól kiszámolták, hogy – megfelelő biztonsági ráhagyással – éppen elfogyjon a készlet a fűtési szezon végére. Hangsúlyozta: a hazai jogszabály kimondja, hogy a lakosság téli fogyasztásának hatvan százalékát kitevő gázmennyiséget kell elhelyezni a tárolókban a fűtési szezon kezdetéig, ezenfelüli beavatkozásra most nem lát indokot a hivatal.

Ahogyan olyan forgatókönyvvel sem számolnak, amely azt mondaná ki, hogy az idén hozzá kellene nyúlni a stratégiai készlethez, tehát szó sincs arról, hogy ki lenne „centizve” a betárolt földgáz mennyisége.

Ennek ellenére a hivatal szemmel tartja az alternatív lehetőségeket. Szükség esetén elsősorban a stratégiai készlethez lehet hozzányúlni, de import oldalon a horvátországi LNG-terminálról érkező földgáz is pluszforrás lehet, valamint jó lehetőség a Török Áramlat, amelynek egyik leágazása a szerb–magyar vezeték. A következő fűtési szezonra pedig elkészül a görög–bolgár összekötő is, így már dél felől is érkezhet valamelyik törökországi terminálról energiahordozó, illetve másik betáplálási forrás lehet a Kaszpi-térség felől érkező gáz is.

Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre a földgázrendszer területén, hazánknak a hét szomszédja közül hattal van gázvezetékes kapcsolata.

Ennek ellenére mindegyik vezetéken végeredményben Oroszországból származó molekula érkezik hozzánk, ezért hosszabb távon regionális szinten is tovább kell dolgozni a forrásdiverzifikáción a szakértő szerint.

Gazdasági öngyilkosságot követelt a baloldal

Mindezek ellenére a parlamenti választásokat megelőző kampányban a baloldali politikusok rendre az orosz energiahordozók importjának leállítását követelték. Ha a kormányzat engedett volna az akkori baloldali követeléseknek, illetve ha a baloldal nyerte volna a választásokat, most igen komoly következményekkel volnánk kénytelenek szembesülni. És ne felejtsük el, az ukrán vezetés és egyes európai politikusok továbbra is ezt kérik számon Magyarországon.

Szerintük annak érdekében, hogy Moszkvát megakadályozhassa a Nyugat a háborúja további finanszírozásában, el kell zárni a pénzcsapokat, ehhez pedig el kell zárni a gáz- és az olajcsapokat. Az elmélet szerint ezt a két energiahordozót más forrásokból lehetne pótolni. Csakhogy ha a gazdasági-kereskedelmi tényeket vizsgáljuk a politikai ideológiák helyett, hamar kiderül, hogy az elgondolás kivitelezése igen távol áll a valóságtól, és nagyobb csapást mérne az embargó kiszabóira, mint Oroszországra.

Egy ilyen lépés valóra váltása kifejezetten veszélyeztetné a hazai ipar működését – így a munkahelyeket és a fizetéseket –, a legvégső esetben pedig az otthonok téli fűtését.

Ha most leállna az orosz gáz szállítása, akkor télre egészen biztosan nem lenne annyi Európában ahhoz, hogy az a fűtési szezonban felmerülő igényeknek megfeleljen. Ez pedig korábban nem látott problémákhoz vezetne: emlékezhetünk, hogy az elmúlt fél évben milyen problémákat okoztak a műtrágyagyártásban a magas gázárak – üzemeket kellett leállítani, gyártást korlátozni –, ami komoly hatást gyakorolt az élelmiszer-ellátási láncokra is. Ha a következő ősszel még súlyosabb a helyzet, a gáz hiánya akár élelmezési problémákat is okozhat – írtuk meg korábban.

Elemzői konszenzus szerint egy ilyen állapot azonnal recesszióba taszítaná az egész Európai Uniót, az infláció akár megduplázódna. Ha nincsen elég földgáz, akkor az iparvállalatok felhasználását kell korlátozni – ahogyan ez éppen történik Németországban –, erre tavaly és az idén is van példa Nyugat-Európában. Utoljára pedig a lakossági ellátások korlátozására is van esély – ez a legvégső lépés, de ha nincsen gáz, akkor nincsen más lehetőség.

Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány támogatta a szankciókat Oroszország ellen, de – ahogy például Németország sem – nem megy bele abba, hogy azonnal elvágjuk az orosz területről érkező energiahordozók elől az utat. Kocsis-Cake Olivio, a Gyurcsány-lista jelöltje – aki a következő kormányzati ciklusban nem lesz az Országgyűlésben képviselő, mert nem jutott be – szerint el kell zárni az orosz gázt, míg Márki-Zay Péter azzal az egyértelmű valótlansággal is kampányolt, hogy szerinte „nyilvánvalóan az Európai Unióban sehol máshol nincs sem rezsicsökkentés, sem hatósági benzinár”. Ez olyannyira nem igaz, hogy a magyar rezsicsökkentés politikáját sorra vették át az elmúlt időszakban az uniós tagállamok.

Az ellátásbiztonság olcsó energiát is hoz Magyarországnak

Az energiaellátás folyamatos biztosítása is hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is stabilan alacsonyak maradhassanak a lakossági tarifák. A rezsicsökkentés politikája a tízéves fennállás alatt mindent túlélt, ideértve a baloldali támadások mellett a világgazdasági kihívásokat is, hiszen folyamatosan biztosította a megfizethető energiabiztonságot a lakosságnak – erről az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikája bevezetésének tizedik évfordulóján beszélt Németh Szilárd. A Fidesz alelnöke felidézte, hogy

a villamos energia lakossági árának növelésére 2002 után 15 alkalommal adott engedélyt a baloldali kormány, így a tarifa megduplázódott, 24 forintról 48 forintra emelkedett kilowattóránként, további profitot biztosítva az akkor még külföldi – részben állami – kézben lévő szolgáltatóknak, akkor is, amikor a világpiaci árak csökkentek, ez pedig önmagában is gerjesztette az inflációt. 

Az eredményeket jól szemlélteti az is, hogy a rezsicsökkentés bevezetése óta a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőszektorban is jelentősen csökkent a tartozó lakossági fogyasztók száma és a tartozások összege is. Például míg 2013 januárjában földgázszámlája kiegyenlítésével még több mint 800 ezer lakossági fogyasztó esett késedelembe, addig ez a szám 2022 januárjában 294 ezer volt.

A közműkiadások változása a rezsicsökkentés után az Orbán-kormány előtt és alatt (Forrás: KSH/Századvég)

A rezsicsökkentési program folytatásaként lépett életbe 2021 novemberében a benzinárstop is annak nyomán, hogy a koronavírus-világjárvány és ennek kapcsán a drasztikusan emelkedő világpiaci energiaárak miatt nemcsak hazánkban, de egész Európában nőtt és nő az üzemanyagok ára.

A Covid-járványhoz kapcsolódó korlátozások következtében a globális kőolajkereslet gyorsabban nőtt, mint a kőolajkínálat, ami már nagykereskedelmi szinten is drasztikus áremelkedéshez vezetett. Bár a korlátozások enyhítésével újra felélénkül a gazdaság, és lépést tudunk tartani a gázolaj iránti kereslettel, további áremelkedéshez vezethet az orosz–ukrán háború okozta kőolajellátás esetleges akadozása, amelyről fent írtunk.

Megelőzendő, hogy az áremelkedés jelentősebb hatással gyűrűzzön át a gazdaságba, a kormány nemrégiben május 15-ig meghosszabbította az üzemanyagár-stop hatályát. A március 10-i döntés értelmében a 7,5 tonna feletti gépjárműveket, kamionokat és a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú teherautókat csak a nagynyomású kútoszlopoknál lehet tankolni, ahol a gázolajat piaci alapon értékesítik. A személygépkocsik és a 7,5 tonna alatti magyar teherautók továbbra is 480 forintos literenkénti áron juthatnak üzemanyaghoz, hasonlóan a mezőgazdasági erőgépekhez, függetlenül attól, hány tonnát nyomnak. A kormány bejelentette azt is, hogy húsz forinttal csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját az üzemanyag-forgalmazók javaslatára.

Borítókép: A Dunai Finomító (Forrás: MTI)