Gazdasági öngyilkosságot követel a baloldal

Ha politikai ideológiák alapján dönthetnének, sokszorosára emelkedne a rezsi itthon is, majd leállna a gazdasági élet.

MOL, olaj, földgáz, olajfinomító, kőolaj, gazdaság, ipar, Százhalombattai dunai finomító Fotó: KURUCZ ÁRPÁD

Ha most elzárnák az orosz gázcsapokat, a készletek még elegendők lennének ugyan a fűtési szezon végéig, de a következő télre már lehetetlen volna felkészülni. Ennek kapacitásbeli okai vannak, ugyanis sem az alternatív beszállítási lehetőségek, sem a fogadóképesség nem áll rendelkezésre a megfelelő mértékben.

Másfelől pedig az energiatermékeket érintő uniós szankciók lebegtetésével magyarázható a mára kialakult helyzet. Ugyan régóta törekvése az európai közösségnek az orosz energiától való függetlenedés – és szakmai alapon, a megfelelő beruházásokkal és megállapodásokkal ez rendben haladt is eddig –, a háború kitörésével felerősödtek a minden szakmai alapot nélkülöző, pusztán politikai indíttatású, baloldali szólamok.

Öngyilkos ötletek és követelések

Először a nyugat-európai politikusok köréből lehetett hallani a követelést, ahogyan a kijevi adminisztráció is több alkalommal – a legutóbb éppen péntek reggel, sokadjára – felszólította a Nyugatot, illetve közvetlenül Magyarországot is, hogy szüntesse be az orosz olaj- és gázimportot. Nem kellett sokat várni arra, hogy a hazai baloldali politikusok is verjék az asztalt az egyértelműen Magyarország-ellenes lépésekért.

A számos példa közül ki lehet emelni Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének kijelentését, aki szerint „az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban”. Március elején Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is követelte, hogy Európa, így Magyarország is kövesse az Egyesült Államok példáját, és szüntesse be az orosz energiahordozók importját.

Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció részéről jelentette ki a néhány hete, hogy az európai gáztartalékok egy évre, tehát ez év végéig elegendőek – az állítás egyébként nem állja meg a helyét –, Magyarországon még ennél is több van, ezért át kellene gondolni az energiapolitikánkat. Ezt követően Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese az ATV Start című műsorában fejtette ki, hogy szerinte le kell állítani a hazánkba érkező orosz gázszállítást, gátolva ezzel azt a bevételt, amelyből Oroszország háborúzhat.

De a villamos energia terén is akadnak hajmeresztő baloldali gondolatok. Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt február 24-én arra szólította fel a kormányt, hogy hátráljon ki a Paks II szerződésből, ezzel szankcionálva Oroszországot. Március 5-én Cseh Katalin, a baloldali Momentum egyik EP-képviselője pedig közvetve arra utalt: Aki azt szeretné, hogy Magyarország leállítsa a Paks II-t, az szavazzon a baloldalra. Cseh szerint továbbá szankcionálni (is) kellene a paksi beruházást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint ha a paksi atomerőmű által megtermelt villamos energiát szabadpiacról szereznénk be, akkor a családok rezsiköltsége a négyszeresére emelkedne (2022. február 28-i árképzés alapján, egy kétgyermekes, családi házban élő, a fűtést és meleg vizet gázzal előállító háztartásban).

Ez azt jelenti, hogy a családok éves, 92 147 forintos rezsiköltsége – 264 564 forinttal – 356 693 forintra nőne.

Érdekes olvasmány volt az Európai Unió energiaügyi biztosa, Kadri Simson nyilatkozata is, aki arról értekezett, hogy Moszkva pénzügyi megszorongatása érdekében az európai állampolgárok készen állnak a magasabb rezsi kifizetésére. Ennek nemcsak az otthonukban kabátban vacogó hollandok, hanem több felmérés, beszámoló is ellentmond.

Fotó: századvég

Súlyos következményekkel járna az orosz gázról való lemondás

Enyhe kifejezés, hogy a szankciós követelések nem veszik figyelembe Magyarország érdekeit, hiszen

 egy ilyen lépés valóraváltása kifejezetten veszélyeztetné a hazai ipar működését – így a munkahelyeket és a fizetéseket –, a legvégső esetben pedig az otthonok téli fűtését.

Ha most leállna az orosz gáz szállítása, akkor télre egészen biztosan nem állna rendelkezésre elegendő energiahordozó Európában ahhoz, hogy az a fűtési szezonban felmerülő igényeknek megfeleljen. Ez pedig korábban nem látott problémákhoz vezetne: emlékezhetünk, hogy az elmúlt fél évben milyen problémákat okoztak a műtrágyagyártásban a magas gázárak – üzemeket kellett leállítani, gyártást korlátozni –, ami komoly hatást gyakorolt az élelmiszer-ellátási láncokra is. Ha a következő ősszel még súlyosabb a helyzet, a gáz hiánya akár élelmezési problémákat is okozhat – írtuk meg korábban.

Elemzői konszenzus szerint egy ilyen állapot azonnal recesszióba taszítaná az egész Európai Uniót, az infláció akár megduplázódna. Ha nincsen elég földgáz, akkor az iparvállalatok felhasználását kell korlátozni, 

erre tavaly és az idén is van példa Nyugat-Európában. Utoljára pedig a lakossági ellátások korlátozására is van esély – ez a legvégső lépés, de ha nincsen gáz, akkor nincsen más lehetőség – fejtette ki lapunknak a szankciók felmerülése kapcsán korábban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.

Jelenleg úgy tudjuk a leginkább támogatni Ukrajnát a szakértő szerint, hogy segítséget nyújtunk a menekülőknek. De a baloldali javaslatok valóraváltásával ez is megszűnne, hiszen 

a menekültek olyan országba érkeznének, ahol fűtési és élelmezési, gazdasági problémák vannak, emberek veszítik el a munkájukat.

Borítókép: Ezt a gázcsapot is el kellene zárni, ha engednénk az orosz energiatermékek elleni szankciós nyomásnak. Illusztráció: A Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelye 2020. január 8-án (Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI)