Timmermans: Fűtsenek az emberek kevesebbet, hogy elzárhassuk az orosz gázt

A brüsszeli biztos kijelentése kísértetiesen emlékeztet a magyarországi baloldali politikusok megnyilvánulásaira.

Luxembourg, 2021. október 6. Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezetõ alelnöke, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának ülésén Luxembourgban 2021. október 6-án. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Magyarország gázellátásának túlnyomó többségét az orosz gáz adja. Hazánkban továbbá jelentős részben fűtéshez használják a gázt, tehát amennyiben a baloldali politikus által javasolt intézkedések megvalósulnának, komoly nehézségekkel kellene szembenéznie a magyaroknak.

Az emberek többsége nem tenné kockára Magyarország energia- és gázellátását

Kocsis-Cake Olivio az orosz gáz elzárásával kapcsolatos nyilatkozata után a Századvég Alapítvány megkérdezte a magyar embereket arról, hogy mi a véleményük az energia- és gázellátás korlátozásáról/veszélyeztetéséről.

A felmérés alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek közel kétharmada (65 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az orosz–ukrán válsággal kapcsolatban hazánk olyan javaslatokat fogadjon el, amelyek korlátoznák vagy veszélyeztetnék Magyarország energia- és gázellátását, és csak 28 százalékuk nem kifogásolná az ilyen döntések meghozatalát.

Az orosz–ukrán konfliktussal összefüggésben az Európai Unió egységes szankciók alkalmazása mellett döntött Oroszországgal szemben. Orbán Viktor  március 2-án külön kihangsúlyozta, hogy az említett intézkedések nem érintik az energia területét, így Magyarország energiaellátása továbbra is biztosított – idézi fel az Origó.

Az energiaellátás mellett pedig az orosz energiahordozók importjának köszönhetően továbbá az is garantált, hogy a jövőben is a magyarok fizessék a legalacsonyabb rezsit az Európai Unióban, mivel a hazai rezsicsökkentés alapja az olcsó orosz gáz. 

A magyar háztartások által használt gáz 85 százaléka, míg a kőolaj 64 százaléka – amiből az üzemanyagot finomítják - ugyanis Oroszországból érkezik hazánkba. 

Éppen ezért március 8-án Orbán Viktor bejelentette, hogy világossá tette az Európai Tanács elnöke, Charles Michel számára, hogy Magyarország nem tudja követni az Egyesült Államok példáját.

Ők tegnap kivetették a szankciókat ezekre a termékekre, ez Magyarország számára elviselhetetlen terhet jelentene, ezért nem lehet szó arról, hogy mi csatlakozzunk ezekhez a szankciókhoz, továbbra is szükségünk van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik

– fűzte hozzá magyarázatképpen a miniszterelnök.

Paks nélkül négyszeresére nőne a magyar családok rezsiköltsége

A közelmúltban az Oroszországra kivetett nyugati szankciók kapcsán a magyarországi baloldali politikusok követelték a paksi atomerőmű bővítésének leállítását.

Márki-Zay Péter február 24-én felszólította a kormányt, hogy hátráljon ki a Paks II. szerződésből, ezzel szankcionálva Oroszországot.

Március 5-én Cseh Katalin a baloldali Momentum egyik EP-képviselője pedig közvetve arra utalt:

Aki azt szeretné, hogy Magyarország leállítsa Paks II. beruházását, az szavazzon a baloldalra. Cseh szerint továbbá szankcionálni (is) kellene a paksi beruházást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint, ha a paksi atomerőmű által megtermelt villamos energiát szabadpiacról szereznénk be, akkor a családok rezsiköltsége a négyszeresére emelkedne (2022. február 28-i árképzés alapján). 

Ez azt jelenti, hogy a családok éves, 92 147 forintos rezsiköltsége – 264 564 forinttal – 356 693 forintra nőne. Az ITM számítása egy kétgyermekes, családi házban élő, a fűtést és meleg vizet gázzal előállító háztartásra vonatkozik – olvasható az Origó cikkében.

A teljes írás ITT olvasható el.

Borítókép: Frans Timmermans (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)