Moszkva köszöni az olajembargót

Gazdasági szankciók sora lépett életbe és továbbiak lógnak a levegőben Moszkva ellen azzal a céllal, hogy a nyugati államok elvágják a bevételektől Oroszországot, így gátolva a háború további finanszírozását. Ám a piaci bizonytalanság okozta magas olaj- és gázárak most éppen jól jönnek az orosz energiaszektornak. Nagyobb érvágás lenne az uránszállítmányokat visszautasítani, de az még erősebben csapna vissza a döntés meghozóira.

BANGLADESH-ENVIRONMENT Fotó: AHMED SALAHUDDIN

Noha az olaj- és gázszállítások továbbra is zavartalanok, a szankciók kiterjesztésének eshetősége felfelé srófolja az energiaárakat a tőzsdéken, így az áremelkedés Oroszországnak többletbevételt, Európának pedig többletköltséget okoz, valamint teret ad a spekulációnak. A szankciók, illetve azok lebegtetése tehát kontraproduktív, és ebben több európai uniós ország vezetése egyetért, ahogyan abban is, hogy az embargós intézkedések nem veszélyeztethetik az energiaellátást.

Igaz, hogy a pénteki uniós csúcsot követően Orbán Viktor kijelenthette, hogy a szankciók nem érintik az olaj- és a gázellátás területét, a miniszterelnök Versailles-ból küldött üzenetét már szombaton megtorpedózta az Európai Bizottság az immár hatodik szankciócsomag-tervezetével. Mivel ennek részletei nem ismertek, félő, hogy az így fenntartott bizonytalanság az energiapiacokon további áremelkedésekhez vezet.

Az áremelkedés pedig igencsak kedvez Moszkvának, és a helyzet kialakulásához az Egyesült Államok múlt heti döntése is nagyban hozzájárult. Joe Biden elnök bejelentése, amely szerint az USA a jövőben nem vesz át orosz olajat és földgázt, messze nem rengeti meg a világ harmadik legnagyobb olajexportőrét. Várhatóan ugyanis különösebb fennakadás nélkül képes lesz máshová értékesíteni a jelenlegi, energiahiányos piaci körülmények között, mégpedig a szokásosnál jóval magasabb áron.

Vagyis ugyanannyi olajért most több pénzt kaphat Moszkva, miközben a nyugati államok beszerzéseit szintén drágítják az elmúlt hét gazdaságpolitikai folyamatai.

Ha pedig arra gondolnánk, hogy az egyes orosz bankoknak a SWIFT-rendszerről való letiltása a pénzáramlást az energiakereskedelemben komolyan gátolná, az igazság az, hogy kétségtelenül kellemetlenséget okozhat, de valójában leánybankokon és leányvállalatokon keresztül, több lépésben, de viszonylag könnyen megoldható a nemzetközi fizetés továbbra is.

De mennyi olajról és gázról is van szó pontosan? A tavalyi adatok alapján 3,4 és 3,5 százalékos arányban támaszkodott az Egyesült Államok az orosz importra az összes szénhidrogén-behozatalon belül, vagyis ezt a mennyiséget várhatóan nem lesz nehéz pótolnia akár dél-amerikai forrásból, akár saját termelésének megemelésével.

Figyelemre méltó, hogy a tiltott energiapiaci termékek közé nem került be az urán, Oroszország egyik legfontosabb exportterméke.

Ennek oka érthető, hiszen az Egyesült Államok áramigényének ötödét atomerőművekben állítják elő, ilyen mértékű ellátási hiányt pedig nem lehet kockáztatni. Az Egyesült Államok éves uránszükségletének 46 százalékát Oroszország (16 százalékkal) és két szövetségese, Üzbegisztán (nyolc százalékkal) és Kazahsztán (22 százalékkal) biztosította a 2020-as adatok szerint. Kanada szintén 22 százalékkal járult hozzá az USA uránellátásához, míg Ausztrália 11, Namíbia öt százaléknyit nyújtott, miközben öt másik ország és a belföldi termelés összesen hozott 14 százalékot. Azt viszont érdemes kiemelni, hogy

 mindezen források közül az oroszországi a legolcsóbb, vagyis a kiadások emelkedésével járna ennek kiiktatása az Egyesült Államokban.

Államcsődöt jósol a Morgan Stanley Komoly fejtörést okozhat Oroszországnak, hogy április 15-én két államkötvény hozamának kifizetése is esedékessé válik, a Morgan Stanley elemzői szerint pedig ezt képtelen lesz kifizetni. Ha nem sikerül Oroszországnak törlesztenie, és a bíróságok is jóváhagyják a hitelezők követelését, rátehetik a kezüket a szankciók miatt külföldön befagyasztott orosz vagyonelemekre, például a valutatartalékokra.

Borítókép: A szankciók lebegtetése kontraproduktív, mivel végsőroron Oroszországnak többletbevételt, Európának pedig többletköltséget okozhatnak (Fotó: Europress/AFP)