Kedvező a kedvezőtlen nemzetközi körülmények között, hogy a magyar gazdaság növekedése több pilléren nyugszik. Az elmúlt időszakban gyorsan kilábaltunk a koronavírus-járvány miatt kialakult válságból. Ez olyannyira sikeres volt, hogy
hazánk relatív fejlettsége az uniós átlag 76 százalékára emelkedett, ezzel megelőztük Portugáliát az uniós rangsorban, és a huszadik helyre léptünk elő.
Az ágazatok döntő többsége már meghaladta a pandémia előtti kibocsátási szintjét.
A kormány legfrissebb konvergenciaprogramja szerint a járvány egyre kevésbé jelent növekedési kockázatot, ám az orosz–ukrán háború több csatornán keresztül is kedvezőtlenül hathat a konjunktúrafolyamatokra. Ez a helyzet fokozva a koronavírus-válság után tapasztalható energia- és alapanyagár-emelkedést, fenyegetve a nemzetközi ellátási láncok zavartalan működését, valamint rontja az üzleti kilátásokat. Ráadásul a világszerte magas infláció visszaszorítására tett monetáris lépések fékezhetik a világgazdaságot.
A magyar gazdaság növekedését azonban több terület segíti. A kedvező munkaerőpiaci helyzet, valamint a csaknem húsz százalékkal megemelt minimálbérek a korábbiaknál átmenetileg magasabb inflációs környezetben is biztosítják a reáljövedelmek növekedését, amelyet a kormány intézkedései, mint például a 25 év alattiak szja-mentessége, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a családosok adó-visszatérítése is erősít. Ennek eredményeként a fogyasztás tovább bővülhet, amelyben növekedési tartalékot képez az uniós összehasonlításban alacsony háztartási hitelállomány, illetve a magas megtakarítási ráta.
A kormány felzárkózási programja megemlíti azt is, hogy a válságot megelőzően európai összehasonlításban is élénk beruházási aktivitás továbbra is az európai élmezőnyben van, köszönhetően a vállalkozások Magyarországba vetett bizalmának, az aktív beruházástámogató politikának, valamint a rekordokat döntő nagyberuházásoknak.
A folyamatban lévő jelentős kapacitásbővítések, a vonzó üzleti környezet a vállalati fejlesztések növekedését vetíti előre. Az elérhető támogatásoknak is köszönhetően a lakásberuházások is emelkedhetnek, miközben az államháztartás GDP-arányos beruházási rátája továbbra is öt-hat százalék körül alakulhat, amellyel hazánk az unió élmezőnyében maradhat. Végül szintén kedvező, hogy a megvalósuló nagyberuházásokkal létrejövő új kapacitások, a nemzetközi szállítmányozás és a turizmus visszaépülése biztosíthatja a kivitel folytatódó bővülését.
A konvergenciaprogram alapforgatókönyvének megvalósulása esetén az idei évben 4,3 százalékos GDP-növekedés valószínűsíthető, míg a következő évek során a növekedés továbbra is meghaladhatja a négy százalékot. A bővülés kiegyensúlyozott szerkezetben valósulhat meg, ahhoz mind a fogyasztás, mind a beruházások és a külkereskedelem pozitívan járulhat hozzá – olvasható a dokumentumban.
Több a munkából származó jövedelem A magyar háztartások pénzügyi helyzete számottevően javult, rendelkezésre álló jövedelmük az unió átlagát meghaladó mértékben nőtt 2010 és 2021 között – áll a konvergenciaprogramban. Fontos, hogy a jövedelemszerkezet is javuló tendenciát tükröz. Egyre magasabb ugyanis a munkából származó jövedelem aránya, ami 2010-ben az összjövedelem 65,3 százalékát, míg 2020-ban a 74,6 százalékát tette ki. A fogyasztás 2013-tól vett igazán lendületet, és 2020-ban reálértéken 41 százalékkal magasabb volt, mint 2010-ben. A háztartások megtakarítási rátája nemzetközi összevetésben is magas szinten stabilizálódott, melynek köszönhetően a fogyasztás – a 2008 előtti időszaktól eltérően – a pénzügyi egyensúly megőrzésével párhuzamosan bővült. A megtakarítások értéke a 2010-es 19 ezermilliárd forintról több mint háromszorosára, 62 ezermilliárd forintra emelkedett 2021 végére, ami reálértéken másfélszeres növekedést jelent.
Borítókép: A reáljövedelmek emelkedtek, így a fogyasztás további bővülése várható (Fotó: Havran Zoltán)
