Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal emelkedett – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
– A gazdaság növekedése kifejezetten dinamikus volt, a várakozásokat érdemben meghaladta. Nemcsak az éves index volt kiemelkedő, de a negyedéves alapú bővülés is kedvezően alakult, azaz a gazdasági teljesítmény növekedése messze nemcsak az áthúzódó hatásoknak köszönhető. A bővülés széles bázison nyugszik, ahhoz a nemzetgazdasági ágak többsége hozzájárult, de legnagyobb szerepe az iparnak és a piaci szolgáltatásoknak volt.
Utóbbiban a béremelések és kormányzati transzferek hajtotta kiskereskedelemnek, illetve a koronavírushoz kapcsolódó tavalyi korlátozások miatt alacsony bázisról induló turizmusnak, továbbá a szállítás ágazatnak volt szerepe – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője.
Jelezte: az iparon belül a KSH az élelmiszeripart és a kőolaj-feldolgozást emelte ki – ez utóbbiban a Mol kedvező teljesítménye játszott szerepet, amelyet részben a növekvő volumen, részben a viszonylag olcsó beszerzési ár indokolhatott. – A részletes adatoknál érdekes lesz, hogy a beruházások, illetve a külkereskedelmi egyenleg pontosan hogyan hatott a gazdasági teljesítményre. Az első negyedéves adatokban tehát a háború hatása még nem érződik – ismertette.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!