Az olajembargó bevezetése az EU-nak fájna jobban, nem az oroszoknak

Az olajembargó rövid távú hatása magas áremelkedést okozna a világpiacon, a középtávú hatása pedig súlyos ellátási problémákhoz vezetne – nyilatkozta a Híradó.hu-nak Tóth Máté, aki szerint a gazdasági-társadalmi hatások mellett pedig súlyos jogi-szabályozási következmények is körvonalazódnak. Az energiajogász többek között arról is beszélt, hogy mik állhatnak Brüsszel energiaembargós szándékai mögött, és bevezetése melyik félnek fájna jobban: az Európai Uniónak vagy az oroszoknak – írja a hírportál.

Ijmuiden, 2022. április 30. Légi felvétel a Sunny Liger teherszállító hajóról az Északi-tengeren, a hollandiai Ijmuiden partjainál 2022. április 30-án. Az orosz olajat szállító hajót biztonsági okokból nem engedik kikötni az amszterdami kikötõben. MTI/EPA/ANP/Paul Martens Fotó: Paul Martens

Tóth Máté szerint az EU energiaembargós szándékairól „csak spekulációk léteznek, de érzékelhető a kérdésben a bizottság politikai és ideológiai motiváltsága, amellyel már az Egyesült Államok kezdeti politikai nyomása során kijelölt határokat is átlépték. A volt amerikai jegybankelnök két hete ugyanis kiadott egy nyilatkozatot, amelyben mind a világgazdaság, mind Európa számára kimondottan károsnak nevezi a tervezett európai olajembargót.”

Az Európai Bizottság tehát már a szövetségeseire és a szakmára sem feltétlenül hallgat.

A szakértő szerint „a lakossági és az ipari dimenziókban egyaránt súlyos helyzetet teremtene az olaj- és földgázembargó, sőt, még az eredeti terv szerint elképzelt többlépcsős embargó bevezetése is.”

Az olaj ára nagymértékben elszabadulna, de ez csupán az embargó rövid távú hatása, ami mindenkit, egész Európát érintené. Lenne ugyanis egy nagyon magas világpiaci ár az alternatív beszerzési forrásokból, körülbelül duplája a mostani árnak. Ez azonnal beállna, mihelyst elfogadják a szankciókat. Az olajembargó középtávú hatása pedig a súlyos ellátási válság itt, Európában

– fejtette ki Tóth Máté.

A Híradó.hu kérdésére, miszerint pótolható lenne-e világpiaci szinten az orosz kőolaj, az energiajogász elmondta: „Európa 25 százalékos orosz olajimport-szükséglete a teljes kőolajellátás esetében olyan hatalmas mennyiség, amely a világ többi részén nem áll rendelkezésre. A világ olajkitermelő országai ráadásul egyáltalán nem igyekeznek a kitermelés növelésével.”

A hírportál arra is rákérdezett, hogy mindezek fényében mégis miért erőlteti ennyire az Európai Bizottság az Oroszországgal szembeni energiaszankciókat? Tóth Máté meglátása szerint

az EB abból indul ki, hogy létezik egy kölcsönös függőség Oroszország és Európa között: lehet, hogy kicsit nekünk is fáj, de legalább fájna az oroszoknak is.

Sajnos azonban tisztán látható, melyik félnek fájna jobban.

„Oroszország lazán eladja a kőolaját, nagyjából egy hónap késéssel pedig a földgázát is az ázsiai piacokon, ráadásul tovább is növelné a bevételeit, hiszen a világpiaci árak ebben az esetben emelkednének. Ráadásul nemcsak a földgáz, de az orosz olaj is olcsóbb a világpiacon már most is, az orosz olaj több mint 30 százalékkal, mint a Brent kőolaj. Így Európa az olcsóbbik nyersanyagpiacról iratkozik ki most, önként bezárva magát a drágábba” – magyarázta az energetikai szakértő.

Európa ezek szerint bakot lőne az energiaembargóval,

hiszen az eredeti célját is elveszítené, mert a magasabb árszínvonallal valójában finanszírozná, mintsem akadályozná Oroszország háborús szükségleteit, miközben Európa a tél kezdetére súlyos ellátási problémákkal nézne szembe. Az energiaszankciók gazdasági hatása is valójában befelé nyilvánulna meg, hiszen nem az oroszoknak ártana, hanem az európai polgároknak, és ez jogi értelemben is igaz.

Az eredeti, teljes interjú ITT olvasható el.

Borítókép: orosz kőolajat szállító teherszállító hajó az Északi-tengeren (Fotó: MTI/EPA/ANP/Paul Martens)