Az orosz földgázimport azonnali és teljes leállítása a már elfogadott szénembargóval és a közelgő olajembargóval együtt valószínűleg olyan gazdasági visszaesést jelentene Németország számára, amilyen GDP-csökkenés a 2009-es pénzügyi válság vagy a 2020-as koronavírus-válság idején volt – állítja új tanulmányában Tom Krebs, a Mannheimi Egyetem közgazdászprofesszora, a német pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai tanácsadója. A kutatás eredménye – amelyet a Financial Times szemlézett – pont akkor látott napvilágot, amikor Brüsszel arra készül, hogy fokozza a Moszkvával szembeni szankcióit ukrajnai inváziója miatt azáltal, hogy a szénembargó után fokozatosan bevezeti az Oroszországból származó olaj importjának tilalmát. Miközben Németország már azon dolgozik, hogy csökkentse az orosz gáztól való erős függését. Krebs tanulmánya, amely pesszimistább, mint más szakértők előrejelzései, most mégis megfontolásra késztetheti a német kormányt az energiaembargók terén.
A fukusimai atomkatasztrófa japán ipari termelésre gyakorolt hatásáról szóló korábbi tanulmányokra támaszkodva Krebs arra a következtetésre jutott, hogy egyes földgázigényes iparágakban a gázhiány miatt fellépő alacsonyabb termelésnek ötszörös nagyító hatása lesz.
Sőt szerinte azzal is számolni kell, hogy egy azonnali és teljes energiaembargó okozta gázhiány arra kényszerítené a kulcsfontosságú iparágakat, hogy leállítsák a termelést, beleértve többek között az autóipart, a vegyipart, a fémipart és az élelmiszeripart is.
A közgazdász ezek alapján két forgatókönyvet vázolt fel kutatásában, az elsőben Németország nem tudja könnyen helyettesíteni az orosz gázimport nagy részét, a másikban pedig a vártnál sikeresebb az alternatív import. Az első, pesszimistább forgatókönyv szerint a termelés visszaesése három és nyolc százalék között lenne, amely az orosz energiaimport megszűnését követő évben 5,2 és 12 százalék közötti GDP-csökkenést eredményezne. Az enyhébb forgatókönyv csupán egy és három százalék közötti termelés-visszaeséssel számol, de még így is kalkulálni kellene a GDP akár hétszázalékos esésével is. A professzor kiemeli, hogy a gazdasági hatásoknál jelentős különbség lehet aközött, hogy a gázembargót egyéves vagy hároméves átmeneti időszakkal vezetik be.
Egyes közgazdászok egyetértenek a gázfüggőség fokozatos megszüntetésével, figyelmeztetve, hogy az azonnali, egész kontinensre kiterjedő importtilalom tartósan károsíthatja az európai gazdaság versenyképességét, sőt még a társadalmi nyugtalanságot is fokozhatja. Más szakértők szerint azonban az orosz energiaimport megszüntetése kezelhető lenne a német gazdaság számára. Rüdiger Bachmann, a Notre-Dame Egyetem közgazdászprofesszora úgy nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy az embargó csak átmeneti válsághoz vezetne, mert Németországnak megvan a költségvetési kapacitása ahhoz, hogy ezt kifizesse.
Németország a háború kitörése óta 55 százalékról 35 százalékra csökkentette az Oroszországtól importált gáz mennyiségét, és az év végéig ezt harminc százalékra kívánja levinni.
A német gazdasági minisztérium a közelmúltban azt állította, hogy 2024-ig tart, amíg az Oroszországból érkező gázimport arányát tíz százalékra csökkentik, azonban az iparági vezetők attól tartanak, hogy a hirtelen gázelzárás még mindig megbénítaná az ország feldolgozóiparának nagy részét.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
