Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hazánk soron következő, havi külkereskedelmi jelentését, amely szerint márciusban az áruforgalom 503 millió euró hiányt mutatott.
Márciusban az export euróban számított értéke 8,7 százalékkal, míg az importé 22,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
A külkereskedelmi egyenleg eszerint 1,354 milliárd euróval romlott és 503 millió euró deficitet mutatott.
A KSH jelezte: a kivitel 78, a behozatal 72 százaléka az EU tagállamaiba ment, illetve onnan érkezett.
Az első, harmadik havi becslés alapján az idei első negyedévben az export 14,3 százalékkal, az import 28,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az egyenleg 3,446 milliárd euróval romlott 2021 január–márciusához képest és 864 millió euró deficittel zárt.
2022 februárjához mérten emelkedés volt: a kivitel 5,4, a behozatal pedig 8,7 százalékkal nőtt tavasz elején a termék-külkereskedelemben.
Márciusban mind az export, mind az import először lépte át a 12 milliárd eurós küszöböt – előbbi 120, utóbbi 623 millió euróval.
Így az egyenleg a múlt év közepe óta, azaz kilencedik hónapja hiánnyal zárt.
– A külkereskedelmi folyamatok márciusban a várakozásoknak megfelelően alakultak. Az exportoldali növekedéshez hozzájárulhatott az árak emelkedése, illetve az ipari termelés éves alapú bővülése. Ennél azonban jelentősen nagyobb volt az import euróban számított értékének növekedése, amelyet a javuló jövedelmi helyzet és a kormányzati transzferek miatt érdemben bővülő fogyasztás, illetve a cserearány romlása magyaráz – értékelte az adatokat Regős Gábor.
A Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott:
utóbbiban a világpiaci energiaárak jelentős növekedése játszik kiemelkedő szerepet, hiszen Magyarország az energia, illetve az energiahordozók importőre.
Kiemelte, hogy az import két számjegyű bővülése nyomán az egyenleg romlott, ismét negatív volt.
Az elemző szerint a következő időszak fontos feladata a külkereskedelmi egyenleg helyreállítása, amelyben
az export növekedése kell hogy kiemelt szerepet játsszon, amelyet segíthetne a világpiaci energiaárak normalizálódása is.
Mint megjegyezte, a külkereskedelmi egyenleg a közzétett adatok alapján az első negyedévben visszafoghatta a gazdasági növekedést, még ha a szolgáltatások oldalán a többlet fenn is maradt.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz–ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása
– állapította meg.
Az elemző hangsúlyozta azt is, hogy
az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani.
Emellett a beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban, összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja – fűzte hozzá.
(Borítókép: Tavaly nyár óta deficites a mérleg. Fotó: Éberling András)
