Meglepő eredményt mutatnak a magyar bankszektor egyik jelentős ingatlanhitel-állománnyal rendelkező szereplőjének ügyfélkörében szerzett tapasztalatok: az Erste Bank hiteladósai közül a vártnál kevesebben kérik rövid, éven belül változó kamatozású jelzáloghitelük hosszú kamatperiódusúra cserélését, vagyis fixesítését. A hitelintézet tavaly július óta több száz ügyfele hitelét alakította át, illetve van folyamatban a módosításuk hosszú kamatperiódusú jelzáloghitellé.
Amennyiben minden, még folyamatban lévő ügylet lezárul, akkor nagyjából az érintett ügyfelek tizedéről mondható el, hogy fixesítette hitelét – áll az Ertse összesítésében.
Ez meglehetősen kicsi aránynak tűnik, különösen annak fényében, hogy május elejétől a személyi kölcsönök és lakáshitelek ismét tovább drágultak. A folyamatos jegybanki kamatemelések hatására ez a tendencia már április folyamán megindult, s egyelőre semmi nem utal arra, hogy belátható időn belül alábbhagyna. Mint a Bank360.hu gyorselemzéséből kiderül, a hazai hitelintézetek körében az esztendő ötödik hónapjától nem ritka az egyszázalékos drágulás sem, a lakáshitelek kamata sok helyen már csaknem tíz százalék.
Az Erste Bank saját ügyfélkörében végzett felmérésének eredménye szerint a változó kamatozású hitelt törlesztők 14 százaléka tartja kockázatosnak a kölcsönét, míg a fix kamatozású hitelt fizetők körében ez az arány mindössze két százalék. Ez az arány elmarad a hitelintézet saját korábbi várakozásaitól, amelynek elsődleges oka valószínűleg a kamatstop, amely szerint 2022. január 1-jétől a kormány a tavaly október végi szinten rögzítette a jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedés elsősorban a változó kamatozású jelzáloghitelt törlesztő adósoknak jelent segítséget.
– Az intézkedés miatt az érintett ügyfelek egyelőre nem érzékelik, hogy a jelenlegi, jelentősen emelkedő kamatkörnyezet milyen kedvezőtlen hatással van a hitelekre. Az érintett kölcsönök kamata követi a piaci emelkedést, és ezzel nő a törlesztőrészlet összege is – fejtette ki Szabó Alexandra, az Erste Bank lakossági jelzálog és babaváró hitel termékmenedzsment területének vezetője.
Mint arról korábban – a vg.hu információjára hivatkozva – már beszámoltunk, a kormány nagy valószínűséggel nem várja meg a kamatstop érvényességének június 30-i lejáratát, és már előbb meghosszabbítja azt az időszakot, amely alatt a bankok még nem igazíthatják a változó kamatozású kihelyezések árát a drasztikusan emelkedő hitelekéhez.
A Pénzügyminisztérium jó múltkor közzétett háttérszámításai szerint a június végén lejáró kamatstop kedvezmény megközelítőleg félmillió családot érint, akik összesen harmincmilliárd forinttal fizetnek kevesebbet a kamatstop révén. Az elemzők úgy kalkulálnak, az intézkedés nélkül legalább húsz százalékkal nőne az adósok havi terhe.
Míg a másik oldalról – a gazdasági hírportál szerint – a bankszektort nem rengetné meg különösebben a június 30-ig bevezetett kamatstop meghosszabbítása, az adósoknak viszont továbbra is nagy segítséget jelentene.
Az Erste többször, legutóbb egy idén januárban küldött tájékoztató levélben hívta fel az érintett ügyfelek figyelmét az éven belül változó kamatozás kockázataira és a fixesítésre. Az Ersténél az éven belüli kamatperiódussal rendelkező, piaci kamatozású jelzáloghitelek aránya jelenleg mintegy negyven százalék. (Ennek oka elsősorban a korábbi devizahitelek forintosítása.)
Az egyes hitelintézeteken kívül – már évekkel ezelőtt – a Magyar Nemzeti Bank is jó néhány alkalommal figyelmeztette az érintett adósokat, hogy fixáltassák a változó kamatozású tartozásaikat. Akkoriban a kamatkörnyezetet még tartósan alacsony szint jellemezte.
Borítókép: Budapest Corvin negyed éptkezés (Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet)
