Továbbra is stabil a magyar bankrendszer

A hazai bankokat felkészült állapotban érték az orosz–ukrán háború nyomán emelkedő kockázatok: a tőke- és likviditási tartalékok ellenállóvá teszik az intézményeket, még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetére is. A bizonytalan környezet közepette ugyanakkor emelkedtek a kockázatok a jegybank szerint.

MNB, Magyar Nemzeti Bank, forint Fotó: Kurucz Árpád

a vállalati hitelállomány lassabb bővülésére számít a jegybank, míg a háztartási hitelezésben is lassulás várható 2022 második felében.

A jegybanki kamatemelések betéti kamatokba történő elégtelen átgyűrűzése a finanszírozási kockázatok középtávú emelkedésével járhat. Az MNB irányadó kamatlábának emelkedése a hitel- és betéti piacon tapasztalható kamatkondíciók emelkedésével járt, a kamatemelések begyűrűzése azonban eltérő sebességgel zajlik az egyes piacokon. A lakossági újonnan lekötött betétek kamatlába az irányadó kamatlábnál jelentősen kisebb mértékben emelkedett, a jelentős volumenű látra szóló betétek kamatlába továbbra is nulla százalék közeli. Az aktuális inflációs környezetben így a betétek reálértéke jelentősen csökken, ami középtávon a betétállomány szerkezetének változásával, szélsőséges esetben pedig a betétesek elpártolásával járhat alternatív befektetési lehetőségek és szolgáltatók irányába.

Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a stabilitási jelentést ismertetve online sajtótájékoztatón elmondta, hogy a háború miatt a világgazdaság GDP-növekedése a korábban vártnál 0,8 százalékkal alacsonyabb, 3,6 százalék lehet az idén. Az európai gazdaságok ennél nagyobb mértékben lassulhatnak, azon belül is rosszabb a feltörekvő európai gazdaságok helyzete, amelyek a korábban előrejelzett 3 százalékot meghaladó növekedéssel szemben csaknem 3 százalékos csökkenésre számíthatnak.

A magyarországi hitelezési folyamatokat ismertetve elmondta, hogy a vállalati hitelezés mind 2021-ben, mind az idén az első negyedévben dinamikusan növekedett. Idén márciusban összességében 11 százalékos, a kkv-k körében 14 százalékos, a kötvényekkel együtt 18,5 százalékos volt a növekedés tavaly ilyenkorhoz képest. A vállalati hitelek dinamikájában az MNB továbbra is növekedést vár, de az eddigieknél "érdemben lassabb" mértékben.

A lakossági hiteleknél 2021-ben 15 százalékos, az idei év elején 13 százalékos volt a növekedés - ismertette. A növekedés visszaesésében szerinte az is szerepet játszhatott, hogy tavaly ősszel a hitelesek széles körében a moratóriumot követően újraindult a törlesztés. A különböző támogatási programok, főképp a kedvező kamatozást biztosító Nhp Zöld otthon program miatt érdemben emelkedett a támogatott hitelek aránya: idén márciusban már 43 százalékon állt ez a mutató a lakáshiteleken belül. A lakáshitelek szerződéses összege átlagosan egy év alatt 1,1 millió forinttal 13 millió forintra nőtt. Ügyfélszinten nézve azok, akik többféle lakáshitelt - például csok-ot és piaci hitelt is - felvettek, az átlagos eladósodás mértéke 26 millió forint.

Az MNB aggodalommal figyeli a lakáspiac túlértékeltségét, növekedhetnek a lakóingatlanpiaccal és a hitelezéssel kapcsolatos pénzügyi kockázatok.

 Dancsik Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági hitelek portfólió minőségére nagymértékben hat a kamatstop jövője. A jegybank számításai szerint a medián 8000 forint, az adósok felének ennél nagyobb, felének ennél kisebb törlesztőrészlet-emelkedést okozna a kamatstop kivezetése. Az érintettek nagyjából negyedének nőnének meg jelentősebben a költségei, akár 30 ezer forinttal. Amennyiben a kamatstop fennmarad, annak célzottnak kell lennie, valóban azoknak kell segítséget nyújtani, akik rászorulnak - jegyezte meg a főosztályvezető.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)