Veszélyben a dongók és a darazsak

Egyes becslések szerint a beporzást végző rovarok éves hozzájárulása az európai mezőgazdasághoz mintegy 15 milliárd eurót tesz ki, ez az összeg azonban a méhpusztulásk miatt jelentősen csökkenhet a következő években. Amerikai kutatók szerint a globális felmelegedés főként a nagyobb méhfajokra, a darazsakra, a poszméhekre és a dongókra jelent veszélyt. Ezen beporzók hiányában azonban az egyes ökoszisztémák sorsa is kérdésessé válik. Hazánk elsőként indított beporzást segítő támogatást, amelynek értéke méhcsaládonként ezer forintra emelkedik.

Zalaszentbalázs, 2021. március 25. Méh gyűjt virágport egy virágzó barackfáról Zalaszentbalázs közelében 2021. március 25-én. MTI/Varga György Fotó: Varga György

Súlyos következményei lehetnek a klímaváltozásnak. A folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás egyenlőtlensége, a hórétegek vastagságának csökkenése fokozott veszélyt jelent az ökoszisztémára. 

A klímaváltozás a beporzókra is negatív hatással van, a méhkolóniák száma folyamatosan csökken, ami egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írható. 

A The Guardian cikke szerint amerikai tudósok bebizonyították, hogy a legnagyobb veszélynek a nagyobb testű méhek vannak kitéve, a dongók, a darazsak és a poszméhek is sokkal rosszabbul tűrik az emelkedő hőmérsékleti viszonyokat, mint a kisebb méretű társaik. Az amerikai kutatók több mint 20 ezer méhet tanulmányoztak nyolc éven keresztül a Rocky Mountain területén. 

Veszélyben a dongók és a darazsak 

A kutatás eredményei szerint a klímaváltozás hatása a hőmérsékletre, a hó és a nyári csapadék mennyiségére, drasztikusan csökkentheti a méhkolóniák számát. A magasabb átlaghőmérséklet hatására főként a nagyobb testű méhek esetében várható jelentősebb visszaesés. Ezek a fajok a legkitettebbek a globális felmelegedés hatásainak. Bár a szóban forgó tanulmány csak a hegyvidéki területre fókuszált, eredményei egybecsengenek a korábban más körülmények közt elvégzett kutatások megállapításaival.

A nagy testű méhek domináns beporzóknak számítanak számos ökoszisztémában, a felmelegedés hatására hűvösebb éghajlatú területekre vándorolnak majd. Ennél is ijesztőbb az a megállapításuk, hogy a klímaváltozás beporzókra gyakorolt hatása az ökoszisztémák széthullásához vezethet.

Európában sem rózsás a helyzet

A beporzók számának csökkenése nem csak a tengerentúlon okoz problémát, kontinensünkön is elindult ez a folyamat, aminek hatásait belátható időn belül mindannyian a saját bőrünkön érezhetjük majd. Az Európai Unióban a mérsékelt övi vadnövények és termesztett növények közel négyötöde függ valamilyen mértékben a rovarok beporzásától. 

Egy uniós finanszírozású projekt becslése szerint a beporzást végző rovarok éves hozzájárulása az európai mezőgazdasághoz mintegy 15 milliárd eurót tesz ki. 

A beporzók növelik az élelmiszerek mennyiségét és javítják azok minőségét, illetve végső soron gondoskodnak élelmiszer-ellátásunkról. Az Európai Bizottság korábbi jelentése szerint az utóbbi évtizedekben csökkenésnek indult a vadon élő beporzók egyedszáma és sokfélesége az EU-ban. A Világgazdasági Fórum 2020-ban a biológiai sokféleség visszaszorulását az öt legveszélyesebb hosszú távú globális kockázat közé sorolta. 

A fórum meglátása szerint a beporzók pusztulása ahhoz fog vezetni, hogy a növénytermesztésben a tápanyagban gazdag növényekről, mint a különböző zöldség- és gyümölcsfélék, amelyeknek kivétel nélkül beporzóra van szüksége, inkább az energiadús, tápanyagban szegényebb alapterményekre fognak átállni.

A pusztulás fő okai között szerepel az intenzív mezőgazdaságra történő átállásból következő élőhelyvesztés, illetve a növényvédő szerek és műtrágyák használata. A folyamat ellen az Európai Bizottság is lépéseket szorgalmazott, ezek eredménye azonban egyelőre még nem igazán mutatkozott meg. 

Hazánkban is jelentős a méhpusztulás

A méhpusztulások száma sajnos hazánkban is jelentős. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke lapunknak korábban elmondta, hogy az idén ismét kevesebb méhcsaláddal kezdhették meg a szezont a hazai méhészek. 

A múlt év őszén 1,2 millió méhcsalád telelt be, ebből azonban 200-250 ezer család elhullott. 

Ugyanakkor míg 15-20 évvel ezelőtt egy ekkora mértékű méhpusztulás kirívó esemény lett volna, ma már szinte átlagosnak tekinthető, a méhészeknek gyakorlatilag minden évben fel kell készülniük arra, hogy tavasszal több százezer méhcsaláddal kevesebb repül ki a kaptárakból. Mindez részben a nagyüzemi mezőgazdaság számlájára írható, a vegyszerhasználat mellett azonban a klímaváltozás is hozzájárul ahhoz, hogy a méhek átlagos élettartama rövidebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Kiemelt támogatás a méhészeknek

A problémát a magyar kormány is felismerte, hazánk vezette be elsőként az unióban a beporzási támogatást, amelyet a méhészek vehetnek igénybe. Nagy István, az Agrárminisztérium vezetője a napokban számolt be róla, hogy a beporzási támogatást méhcsaládonként ezer forintra emelik. Emlékeztetett arra is, hogy a Magyar méhészeti nemzeti program által biztosított támogatási keret folyamatosan nő; 2010 óta már 19 milliárd forinttal támogatták a termelőket. Ezenfelül a méhészek számára méh állatjóléti pályázatot hirdettek meg, amelynek kerete 10 milliárd forint.

Fotó: Illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)