Jó évre számítanak idén a hazai méhészek. Az időjárás eddig kegyes volt, a korábbi évekkel ellentétben a fagy nem tett kárt az akácosokban, a csapadék pedig – bár kissé késve érkezett – jót tett a virágzás előtt lévő növényeknek. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke lapunknak elmondta: az akác virágzására még néhány hetet várni kell, a repce viszont már országszerte virágba borult. Sajnos eddig hűvös volt az idő, ami nem kedvezett a méhészeknek. – Várjuk a meleget, hiszen a növények ekkor adják a nektárt. Azonban idén egyelőre semmi akadályát nem látjuk annak, hogy jó termés legyen – fogalmazott az egyesület vezetője.
Növekvő árakat hozott a háború
Ez azért is fontos lenne, mivel a világban egyre nagyobb a kereslet a természetes virágméz iránt. Az orosz–ukrán konfliktus miatt jelentős mennyiségtől esik el az európai uniós piac. – A háború miatt az ukránok nem fognak tudni mézet szállítani az uniós piacra. Holott korábban a harmadik országból érkező import mézek közel negyven százaléka Ukrajnából származott. Ha ez kimarad, nagy kereslet lesz a mézekre – mutatott rá Bross Péter. Az uniós mézpiacon fellépő hiány minden bizonnyal az árakra is hatással lesz. Mint minden más mezőgazdasági terméknél, úgy a méz esetében is drágulásra lehet számítani, ennek mértéke azonban az OMME elnöke szerint nem lesz akkora, mint amekkorát akár a gabona esetében látni lehet.
Újra megjelentek a hamis mézek a polcokon
Szavai szerint a fogyasztói árak már az elmúlt két évben is emelkedtek, s nagy a valószínűsége annak, hogy további drágulás várható. Az emelkedő árakkal együtt a boltokba is visszatértek a kérdéses minőségű, ám olcsóbb importtermékek. – Az áruházláncoknak érdeke, hogy pörögjön a méz a polcokon, a 27 százalékos áfa is kedvezőtlenül hat a bolti értékesítésre, éppen ezért az áruházláncok is nyomást gyakorolnak a beszállítókra – emelte ki az egyesület elnöke. Majd hozzátette: a hatóság felügyeli a mézek eredetét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nem oly rég is elmarasztalt egy hazai mézkiszerelő vállalkozót, mivel nem tudta bizonyítani az üvegben található méz eredetét.
Jelentős méhpusztulással számolnak a méhészek
A mézhamisítás mellett a méhpusztulások is beárnyékolják az ágazat helyzetét. Az idei szezont – a korábbi évekhez hasonlóan – jelentős méhpusztulással kezdték a méhészek. A múlt év őszén 1,2 millió méhcsalád telelt be, ebből azonban 200-250 ezer család elhullott. – A méhek élettartama lerövidült, a méhcsaládok ilyen arányú pusztulása sajnos ma már átlagosnak mondható, a méhészek minden évben számolnak vele – vélekedett az egyesület vezetője.
A nagyüzemi mezőgazdaság mellett a klímaváltozás is felelőssé tehető azért, hogy a méhek nem tudnak megfelelően felkészülni a téli időszakra.
A kukorica- és napraforgó-virágporon kezdődik a méhek betelelése, onnantól kezdve a méhcsaládok kondíciója romlik. Ráadásul minden augusztus aszályos, hiányoznak a természetes nektárt biztosító növények, amelyek megteremtenék a beteleléshez szükséges minőségi táplálékot. A városi méhlegelők nem jelentenek segítséget, a méheknek nem természetes élőhelyük a város.
Mi is tehetünk a méhek egészségéért
A méhész szakma összefogott a kérdésben, Tehetsz méh többet! címmel társadalmi kampányt indítottak, amelynek célja, hogy felhívják a figyelmet a méhek ökológiai fontosságára, javítsák a mintegy húszezer család megélhetését biztosító méhészeti ágazat gazdasági helyzetét és versenyképességét, illetve ösztönözzék a hazai mézfogyasztást. A kezdeményezéshez nemrég a Magyar Természettudományi Múzeum is csatlakozott. A program alapítóival együttműködve, egy egyedülálló, interaktív kiállítással hívja fel a figyelmet a méhek és más beporzók globális pusztulásának beláthatatlan következményeire.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)
