– A klímacsomagról szóló keddi parlamenti vitán azt mondta, hogy az uniós klímacsomag felelőtlen javaslatok összessége, amelyek szembemennek a józan ésszel. Miről is szól akkor ez a javaslat, melyik az a része, amit nem tud támogatni?
– A Fit for 55, azaz az Irány az 55 százalék javaslatcsomag leginkább vitatott intézkedése egy új, központi klímaadó, ami a lakosság épületeit és gépjárműveit terhelné, és amivel Brüsszel az energiafogyasztásuk csökkentésére kényszerítené a háztartásokat. A parlament javaslata nem azonnal, hanem az Európai Bizottság javaslatától eltérve, 2029-ben vezetné be a karbonárazást a lakossági szektorban, azonban ez is túl korainak tűnik számunkra. Fontos megemlítenem továbbá az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek károsanyag-kibocsátási normáinak meghatározásáról szóló javaslatot is. Mint ismeretes, a kelet-közép-európai régió számos országának ez a téma is lényeges kérdés. Az autóipar fontos szektor a régióban, amely a gazdasági növekedés nagy részét és jelentős számú munkahelyet biztosít számunkra. A belső égésű motoros autók fokozatos megszüntetésével azonban kevesebb munkahelyre lesz szükség az autóiparban, mivel az elektromos autóknak kevesebb az alkatrészük, mint a hagyományos társaiknak. A parlament által – a szerdai plenáris ülésen elfogadott, a belső égésű motoros autók 2035-ös teljes értékesítési stopját támogató javaslat társadalmi következményekkel is járhat, így ezt a javaslatot sem tudtuk támogatni.
– Frans Timmermans EU biztos keddi felszólalása szerint drámaian nő a lakóépületek és a közlekedési járművek károsanyag-kibocsátása, így meg kell duplázni az erőfeszítéseket a légszennyezettség csökkentése érdekében. Itt mire gondolt Timmermans úr?
– Timmermans úr mindig megdöbbenti hallgatóságát, szeret nagyokat mondani. A klímacsomagról szóló vitában kiemelte, hogy az említett két szektorban kell a leggyorsabban reagálni. Véleménye szerint egyes tagállamok nem tartották be vállalásaikat, és most tovább gyengítenék a klímavédelmi uniós eszközt, amelyet szerinte „tisztességes szociális alapon hozna létre az Európai Bizottság”. Mi úgy véljük, hogy ez a kiterjesztés, amelyet tagállami hatáselemzés nélkül akarna a bizottság bevezetni felelőtlen és veszélyes, a biztos szavaival ellentétben pedig se nem tisztességes, s nem is szociális.
– Maga a javaslat, ha jól tudom, tavaly nyáron vált önök előtt ismertté. Azóta viszont sok minden történt, a kontinensen kitört egy háború, és ahogy a márciusi felszólalásában ön is említette, a háborús helyzetben új megközelítésre van szükség. Történt ilyen?
– Sajnos nem történt előrelépés, semmilyen korrekciós javaslatot nem kaptunk az Európai Bizottság részéről. Az uniós tagállamok tanácsa azonban viszonylag gyorsan reagált a helyzetre. A tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy koordinált fellépésre van szükség, és sürgős intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen ennek az egész EU-ban tapasztalható áremelkedésnek a hatásait, különösen a háztartások számára. Az ukrajnai háború további hatást gyakorol az energiapiacokra, s ezen túl a klímavédelmi intézkedésekre, ami az energiaárak újabb emelkedéséhez vezet, és aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy az EU képes lesz-e biztosítani az energiaellátását.
– Kezdetben hazánkon kívül több tagállam jelezte, hogy aggályosnak tartja az ETS kiterjesztését a közúti közlekedésre és az épületekre. Kaptunk erre megnyugtató válaszokat?
– A szavazás szerdai eredménye megnyugtató válaszként hathat, az EP plenáris ülése ugyanis elutasította a javaslatot. Azonban a harc ezzel még nem ért véget. Látható, hogy a klímacsomag több sebből vérzik, s nem sikerült sem politikai, sem társadalmi támogatottságot a javaslat mellé állítani.
A baloldali frakciók azonban nem adták fel: elképzelhető, hogy összeáll egy új baloldali többség, s egy erősebb, még zöldebb javaslattal térhetnek vissza. Továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy ez a javaslat ne legyen elfogadva. Elhivatottak vagyunk a zöldátállás, mint közös cél mellett, de nem mindenáron.
Megyünk tovább a megkezdett úton, és meg fogjuk akadályozni, hogy az uniós szabályozással új adót vessenek ki a magyar polgárokra.
– Mit jelentene az ETS kiterjesztése a magyar rezsicsökkentésre nézve?
– A klímaadó 10-12 ezer forintos pluszkiadást jelentene egy átlagos háztartásnak havonta. Elfogadása különösen kedvezőtlenül érintené a magyar családokat és vállalkozásokat, valamint veszélyeztetné a magyar rezsicsökkentés eredményeit és fenntarthatóságát. A felelőtlen brüsszeli klíma- és energiapolitika miatt már most az egekben vannak az energiaárak, s ezért elszabadult az infláció, s ez további áremelkedést hozna.
– Önök magyar párttársaikkal már tavaly ősszel írásbeli kérdést intéztek a bizottsághoz, hogy a megnövekedett energiaárakat hogyan kívánják kompenzálni. Akkor a bizottság válaszként a szociális klímaalapot jelölte meg. Ennek van realitása, valóban erre találták ki ezt az alapot?
– A javasolt uniós alap pénzügyi juttatásokat folyósítana a tagállamoknak, amennyiben „a jóváhagyott nemzeti szociális klímatervben megjelölt mérföldköveket és célkitűzéseket teljesítette”, a nemzeti célok nem teljesítése esetén pedig az Európai Bizottság felfüggesztené a tagállami kifizetéseket. Tehát lényegében az Európai Unió nyújtotta helyreállítási alap (RRF) mintájára alakítanák ki az elszámolást, amiről már megtapasztaltuk, hogy a bizottság mennyire sajátságos értelmezést alakított ki.
– Előfordulhat az, hogy Brüsszel ezt az alapot is zsarolásra fogja használni? Azaz hogy jogállamisági aggályokra hivatkozva visszatartja azt?
– Sajnos azt látjuk, hogy az az ígérethalmaz, amelyet az Európai Bizottság idáig letett az asztalra, nem fedi a valóságot, s egyfajta zsarolóeszközként alkalmazza a jogállamisági mechanizmust.
Mint ismeretes, Magyarország jelenleg politikai okokból nem kapja meg például azt az összeget, amely jogszerűen járna az uniós helyreállítási alapból. Ebből kiindulva ugyanilyen kettős mérce érvényesülhet majd a szociális klímaalap esetében is: a bizottság mindenféle ideológiai indíttatású érvre hivatkozva visszatarthatja majd a kifizetéseket a klímavédelmi alapból is.
Komoly aggodalomra adhat okot továbbá, ha a konzervatív kormányzatoknak történő kifizetések visszatartása mindenféle baloldali ideológiai követelményrendszerre hivatkozva negatív trenddé válik az unióban.
– A karbonvám (CBAM) bevezetése kapcsán vannak bizonyos hangok, melyek szerint az autógyárak az EU-n kívülre vihetik az összeszerelést, mivel a kész autók behozatalára nem vonatkozna a szén-dioxid kibocsátási vám, azonban az alkatrészekre igen. Van-e ennek reális veszélye?
– Hogy milyen hatása lesz a karbonvámoknak (CBAM-nek) a magyar gazdaságra, azt nehéz megjósolni. Annyi bizonyos, hogy mivel hazánkban viszonylag kicsi a nehézipar, a nemzetgazdasági hatások valószínűleg marginálisak lesznek. Az már bizonyos, hogy a CBAM kiterjesztése növelné az importáram árát. Hangsúlyozandó, hogy a CBAM tovagyűrűző hatásai semmiképp sem lebecsülendőek. Mivel a beszállítói láncokon keresztül Magyarország erősen függ a német gazdasági teljesítménytől, ezért a német iparra gyakorolt hatások itt is érződnek majd.
– Hogyan állnak a javaslatcsomaghoz a magyar ellenzéki képviselők?
– A magyar baloldal képviselőinek ambíciói határtalanok, de ezzel csak további terhekkel sújtanák a magyar családokat. Annak ellenére, hogy újabb áremelkedéseket hordoz magával Brüsszel terve, a javaslatcsomag legtöbb elemét mégis támogatták. A szerdai plenáris szavazáson elfogadták többek között, hogy 2035-tól kezdve csak elektromos autót lehessen értékesíteni, s nem törődtek azzal, hogy ez milyen társadalmi következményekkel járhat. Úgy vélem, hogy tevékenységükkel nem hozhatnák még nehezebb helyzetbe a polgárokat, a magyar családokat, de úgy tűnik, hogy a baloldalnál ez sajnos továbbra sem szempont.
Borítókép: Tóth Edina hangsúlyozta: a klímaadó 10-12 ezer forintos pluszkiadást jelentene egy átlagos háztartásnak havonta (Fotó: Európai Parlament)
