„A harc még nem ért véget”

A héten tárgyalta az Európai Parlament azt a nyolc pontból álló, Fit for 55 elnevezésű javaslatcsomagot, amelynek célja, hogy az EU a károsanyag-kibocsátását 2030-ra 55 százalékkal csökkentse. A javaslat legvitatottabb pontja, amely szerint az úgynevezett ETS rendszer keretében klímaadót vezetne be Brüsszel a közúti közlekedésre és az épületek energiaellátására, végül elbukott. Tóth Edina, a Fidesz uniós parlamenti képviselője szerint, bár a magyar álláspont ismét győzött, még nem dőlhetünk hátra.

Tóth Edina képviselő, EP-124086A_PORTRAITS_TOTH Forrás: Európai Parlament

– Maga a javaslat, ha jól tudom, tavaly nyáron vált önök előtt ismertté. Azóta viszont sok minden történt, a kontinensen kitört egy háború, és ahogy a márciusi felszólalásában ön is említette, a háborús helyzetben új megközelítésre van szükség. Történt ilyen?

– Sajnos nem történt előrelépés, semmilyen korrekciós javaslatot nem kaptunk az Európai Bizottság részéről. Az uniós tagállamok tanácsa azonban viszonylag gyorsan reagált a helyzetre. A tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy koordinált fellépésre van szükség, és sürgős intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen ennek az egész EU-ban tapasztalható áremelkedésnek a hatásait, különösen a háztartások számára. Az ukrajnai háború további hatást gyakorol az energiapiacokra, s ezen túl a klímavédelmi intézkedésekre, ami az energiaárak újabb emelkedéséhez vezet, és aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy az EU képes lesz-e biztosítani az energiaellátását.

– Kezdetben hazánkon kívül több tagállam jelezte, hogy aggályosnak tartja az ETS kiterjesztését a közúti közlekedésre és az épületekre. Kaptunk erre megnyugtató válaszokat? 

– A szavazás szerdai eredménye megnyugtató válaszként hathat, az EP plenáris ülése ugyanis elutasította a javaslatot. Azonban a harc ezzel még nem ért véget. Látható, hogy a klímacsomag több sebből vérzik, s nem sikerült sem politikai, sem társadalmi támogatottságot a javaslat mellé állítani. 

A baloldali frakciók azonban nem adták fel: elképzelhető, hogy összeáll egy új baloldali többség, s egy erősebb, még zöldebb javaslattal térhetnek vissza. Továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy ez a javaslat ne legyen elfogadva. Elhivatottak vagyunk a zöldátállás, mint közös cél mellett, de nem mindenáron.

Megyünk tovább a megkezdett úton, és meg fogjuk akadályozni, hogy az uniós szabályozással új adót vessenek ki a magyar polgárokra.

– Mit jelentene az ETS kiterjesztése a magyar rezsicsökkentésre nézve?

– A klímaadó 10-12 ezer forintos pluszkiadást jelentene egy átlagos háztartásnak havonta. Elfogadása különösen kedvezőtlenül érintené a magyar családokat és vállalkozásokat, valamint veszélyeztetné a magyar rezsicsökkentés eredményeit és fenntarthatóságát. A felelőtlen brüsszeli klíma- és energiapolitika miatt már most az egekben vannak az energiaárak, s ezért elszabadult az infláció, s ez további áremelkedést hozna. 

– Önök magyar párttársaikkal már tavaly ősszel írásbeli kérdést intéztek a bizottsághoz, hogy a megnövekedett energiaárakat hogyan kívánják kompenzálni. Akkor a bizottság válaszként a szociális klímaalapot jelölte meg. Ennek van realitása, valóban erre találták ki ezt az alapot?

– A javasolt uniós alap pénzügyi juttatásokat folyósítana a tagállamoknak, amennyiben „a jóváhagyott nemzeti szociális klímatervben megjelölt mérföldköveket és célkitűzéseket teljesítette”, a nemzeti célok nem teljesítése esetén pedig az Európai Bizottság felfüggesztené a tagállami kifizetéseket. Tehát lényegében az Európai Unió nyújtotta helyreállítási alap (RRF) mintájára alakítanák ki az elszámolást, amiről már megtapasztaltuk, hogy a bizottság mennyire sajátságos értelmezést alakított ki.

– Előfordulhat az, hogy Brüsszel ezt az alapot is zsarolásra fogja használni? Azaz hogy jogállamisági aggályokra hivatkozva visszatartja azt?

– Sajnos azt látjuk, hogy az az ígérethalmaz, amelyet az Európai Bizottság idáig letett az asztalra, nem fedi a valóságot, s egyfajta zsarolóeszközként alkalmazza a jogállamisági mechanizmust. 

Mint ismeretes, Magyarország jelenleg politikai okokból nem kapja meg például azt az összeget, amely jogszerűen járna az uniós helyreállítási alapból. Ebből kiindulva ugyanilyen kettős mérce érvényesülhet majd a szociális klímaalap esetében is: a bizottság mindenféle ideológiai indíttatású érvre hivatkozva visszatarthatja majd a kifizetéseket a klímavédelmi alapból is.

Komoly aggodalomra adhat okot továbbá, ha a konzervatív kormányzatoknak történő kifizetések visszatartása mindenféle baloldali ideológiai követelményrendszerre hivatkozva negatív trenddé válik az unióban.

– A karbonvám (CBAM) bevezetése kapcsán vannak bizonyos hangok, melyek szerint az autógyárak az EU-n kívülre vihetik az összeszerelést, mivel a kész autók behozatalára nem vonatkozna a szén-dioxid kibocsátási vám, azonban az alkatrészekre igen. Van-e ennek reális veszélye?

– Hogy milyen hatása lesz a karbonvámoknak (CBAM-nek) a magyar gazdaságra, azt nehéz megjósolni. Annyi bizonyos, hogy mivel hazánkban viszonylag kicsi a nehézipar, a nemzetgazdasági hatások valószínűleg marginálisak lesznek. Az már bizonyos, hogy a CBAM kiterjesztése növelné az importáram árát. Hangsúlyozandó, hogy a CBAM tovagyűrűző hatásai semmiképp sem lebecsülendőek. Mivel a beszállítói láncokon keresztül Magyarország erősen függ a német gazdasági teljesítménytől, ezért a német iparra gyakorolt hatások itt is érződnek majd.

– Hogyan állnak a javaslatcsomaghoz a magyar ellenzéki képviselők? 

– A magyar baloldal képviselőinek ambíciói határtalanok, de ezzel csak további terhekkel sújtanák a magyar családokat. Annak ellenére, hogy újabb áremelkedéseket hordoz magával Brüsszel terve, a javaslatcsomag legtöbb elemét mégis támogatták. A szerdai plenáris szavazáson elfogadták többek között, hogy 2035-tól kezdve csak elektromos autót lehessen értékesíteni, s nem törődtek azzal, hogy ez milyen társadalmi következményekkel járhat. Úgy vélem, hogy tevékenységükkel nem hozhatnák még nehezebb helyzetbe a polgárokat, a magyar családokat, de úgy tűnik, hogy a baloldalnál ez sajnos továbbra sem szempont.

Borítókép: Tóth Edina hangsúlyozta: a klímaadó 10-12 ezer forintos pluszkiadást jelentene egy átlagos háztartásnak havonta (Fotó: Európai Parlament)