Az embargópárti baloldal 79 ezer forinttal növelné a kiadásokat

Rögzített árak nélkül a villamosenergia ára több mint háromszorosára, míg a földgáz ára öt és félszeresére emelkedne.

Rezsi csökkentés 20220106 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

A piaci árak alkalmazása a rezsiköltségek drasztikus emelkedéséhez vezetne – emelte ki elemzésében a Századvég. Amennyiben a baloldal kormányozna Magyarországon és kivezetnék a hatóságilag rögzített rezsiárakat, akkor 

a villamosenergia-tarifák a jelenlegi több mint háromszorosára, míg a földgáz-szolgáltatások ára az öt és félszeresére emelkedne. A piaci árak bevezetése így összesen négy és félszeres költségnövekedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban. 

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy – rezsicsökkentés nélkül – egy átlagos magyar háztartás kilencezer forintos villamosenergia-kiadása harmincezer forintra, míg a 13 ezer forintos földgázszámlája 71 ezer forintra nőne. Így összesen a rezsiszámla havi 22 ezer forintról 101 ezer forintra emelkedne, ami havonta 79 ezer, éves szinten több mint 948 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos magyar háztartásnak. 

A Századvég hangsúlyozta, hogy a rezsi piaci árazásával járó többletköltségen felül – amennyiben az olajembargó hatásaként a benzin és gázolaj esetében sem érvényesülhetne a hatósági ársapka – a magyaroknak júniusban a 76 literes, átlagos havi üzemanyag-fogyasztásukból kiindulva átlagosan 21 ezer forinttal kellene többet fizetniük az üzemanyagért.

Grafika: Századvég

A rezsicsökkentési program hiányában egy egyfős háztartás havi áram- és gázkiadása 16 ezer forintról 72 ezer forintra nőne (ez 56 ezer forintos többletkiadást jelentene), ugyanakkor egy négyfős háztartásban a díj havi 28 ezerről 126 ezer forintra emelkedne. Egy nyolcfős (például többgenerációs) családnak pedig 138 ezer forinttal kellene magasabb díjat fizetnie, ha nem érvényesülnének a hatósági rezsiárak.

A rögzített árak leépítésével háztartások százezreinek kellene anyagi okokból lemondani otthonuk kellő mértékű fűtéséről, világításáról és műszaki eszközeik használatáról, ami jelentős társadalmi feszültségeket eredményezne. 

Amennyiben a villamosenergia és a földgáz ára a piaci árszabás következtében a négy és félszeresére növekedne, annak egyenes következménye lenne, hogy a jelenlegi 4,2 százalékos energiaszegénységi ráta – a Századvég számításai szerint – körülbelül az ötszörösére, közel 22 százalékosra emelkedne, vagyis minden ötödik ember energiaszegénnyé válna Magyarországon. 

A baloldali javaslat hatására tehát 900 ezer háztartásnak, azaz körülbelül 2,1 millió embernek kellene lemondania a kellő mértékben fűtött otthon kényelméről.

Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője kifejtette, hogy amennyiben a baloldal kormányozna, akkor Magyarország – a bolgár példát követve – mindenképpen csatlakozott volna az olajembargóhoz, míg a Jobbik európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton a brüsszeli szankciós csomagról úgy vélekedett, hogy a javasolt szankciók jók és hatékonyak. 

A Párbeszéd frakcióvezetője, Tordai Bence a magyar kormány törekvéseit az olajembargó alóli mentesség elérésére úgy értelmezte, hogy a kormányzat 12 év bűnös tétlenség után, a magyar embereket túszul ejtve zsarolja az uniót, továbbá Balázs Péter egykori baloldali külügyminiszter szerint kudarc lenne, ha nem sikerülne elfogadtatni Brüsszel hatodik szankciós csomagját. 

A Századvég szerint világos, hogy az olajembargó – mentesség hiányában – alapjaiban veszélyeztette volna a magyar gazdaság működését, az ország energiabiztonságának szavatolását, valamint ellehetetlenítette volna az üzemanyagárstop megőrzését, melynek legnagyobb kárvallottjai a magyar emberek lettek volna. 

Grafika: Századvég

Ugyanakkor a baloldal említett megnyilvánulásai kevésbé meglepőek annak fényében, hogy a balliberális pártok és politikusok hosszú ideje támadják a rezsicsökkentést és a benzinárstopot, így az embargópárti vélemények a korábbi politikájuk szerves folytatásaként értelmezhetők. Egyebek mellett az összefogott baloldali tömb egykori kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter korábban kijelentette, hogy a rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fenntartani, míg az üzemanyagárstopot elhibázott megoldásnak titulálta. 

Ehhez hasonlóan Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a rezsicsökkentést egyszerűen hülyeségnek nevezte.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)