Mégis megmaradhat az Otto-motor

Váratlan fordulat történt a belső égésű motorok uniós kitiltásának ügyében. A német kormánykoalíció tagja, a szabad demokraták vezetője bejelentette, nem támogatja az Európai Parlament döntését, ezért a német kormány elutasítja a jogszabály elfogadását.

Szentgotthárd, 2020. január 9. Egy dolgozó új motort szerel össze a PSA fejlesztésû, háromhengeres, benzines turbómotorok sorozatgyártásának megkezdése alkalmából rendezett ünnepség napján a szentgotthárdi Opel gyárban 2020. január 9-én. A motorok gyártását egy 38 millió eurós - több mint 12 milliárd forintos - beruházásnak köszönhetõen kezdték meg ezen a napon, ami azt is jelzi, hogy a francia tulajdonos hosszú távon számít a szentgotthárdi gyár dolgozóinak munkájára. MTI/Varga György Fotó: MTI/Varga György

Az Európai Parlament állásfoglalása komoly tiltakozást váltott ki a járműipari berkekben.

A német, az olasz és a francia autógyártók is tiltakoznak az új belső égésű motorok 2035-ös európai betiltása ellen. Szerintük ugyanis, ha erre sor kerül, a kontinens autógyártói súlyos versenyhátrányba kerülnek, a döntés megfojtja az innovációt, sok vásárló pedig nem fogja tudni megfizetni a drágább elektromos autókat. 

Az autógyártókat tömörítő nemzetközi szervezet, az ACEA vezetője szerint a nap mint nap megtapasztalható volatilitást és piaci bizonytalanságot figyelembe véve túl korai még minden hosszú távú, ezen az évtizeden túlmutató szabályozás. Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója mellett a

VDA német autóipari szövetség elnöke, Hildegard Müller is bírálta az EU döntését. Mint mondta, az EP az állampolgárok, a piac, az innováció és a modern technológia ellen hozott döntést.

Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója 2040-ig szerette volna kitolni a tiltás bevezetését. A francia gyártók szövetsége szerint az Otto-motorok teljes kivezetése ugrás az ismeretlenbe, ami súlyosan érinti az iparágat. 

Borítókép: Belső égésű motorok gyártása a Stellantis szentgotthárdi üzemében. Fotó: MTI/Varga György