Jost Lammers, a müncheni repülőtér vezérigazgatója bírálta, hogy a Fit for 55 csomag szigorúbb éghajlatvédelmi követelményei nem vonatkozhatnak az Európán kívüli légitársaságokra. Ez ugyanis azt jelentené, hogy kizárólag az európai cégeknek kellene viselniük az éghajlatvédelem költségeit – tette közzé az Aero.de hírportál. – A nem európai légitársaságok teljes kizárása aggodalomra ad okot – mondta a Budapest Airportot 2007-től 2019-ig vezető Lammers egy szakmai konferencián. Az EU Fit for 55 klímacsomagja ugyanis a ma még igen drága szintetikus kerozin bekeverési kvótáinak folyamatos növeléséről rendelkezik.
A kerozinban fél százalék e-üzemanyag lesz 2025-től, ám ezt folyamatosan emelni fogják.
– Jelenleg azt a veszélyt látjuk, hogy nem jut majd kevesebb szén-dioxid a levegőbe, csak éppen máshol kerül bele – mondta Lammers. Merthogy a forgalom az uniós repülőterekről az Európán kívüli helyszínekre, Törökország és az Öböl-menti országok repülőtereire helyeződik át.
Eközben a bajor tartományi kormány bejelentette, hogy szintetikuskerozin-gyártó üzemet kíván létrehozni. Hubert Aiwanger gazdasági miniszter tízmillió tonnára becsülte a németországi kerozin iránti éves keresletet. De nem csak Münchenben kívánnak szintetikus üzemanyaggal foglalkozni. Green Fuels Hamburg néven egy energiaszolgáltatóból, az Airbusból és egy vegyipari vállalatból álló konzorcium a város délkeleti részén kíván termelőüzemeket létesíteni. A koncepciót a berlini nemzetközi légi show-n mutatták be.
A tervek szerint a Billbrook/Rothenburgsort ipari területen nagyméretű elektrolizációs üzemet építenek tengeri szélenergia felhasználásával zöldhidrogén előállítására. A második üzemben 2026-tól úgynevezett power-to-liquid kerozint állítanak elő zöldhidrogénből, szintetikus eljárással. A termelés első szakaszában
évente legalább tízezer tonna zöldkerozint lesznek képesek előállítani. A beruházók szerint jelenleg Hamburg kínálja a legjobb feltételeket a projekthez, részben a tengerparti szélturbinákhoz való közelsége miatt, részben a világ egyik vezető légiközlekedési helyszíneként.
Mire jó az e-üzemanyag? A szintetikus üzemanyag használatakor a motorból szén-dioxid távozik, de mert az a légkörből származik, ezért mégis klímasemleges. A gyártás folyamatának első lépéseként ugyanis
szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, majd szélenergia és víz felhasználásával úgynevezett zöldhidrogént hoznak létre. A hidrogént és a szén-dioxidot szintetikus üzemanyaggá alakítják, amely további feldolgozás révén alakítható benzinné, kerozinná vagy autógázzá.
Az Európai Parlament minapi döntése értelmében a személygépkocsik és kishaszon-gépjárművek 2035 után csak olyan motorral hozhatók forgalomba, ami nem bocsát ki üvegházhatású gázt. Ez a megfogalmazás kizárná az e-üzemanyag használatát, miközben több autógyártó, mint például a Porsche komoly fejlesztéseket végzett, hogy 2035 után is a piacon tarthassa belső égésű motorjait.
Borítókép: Tankolják a Wizz Air repülőgépét Ferihegyen. A kerozinnak 2025 után szintetikus üzemanyagot kell tartalmaznia (Fotó: Magyar Nemzet/Móricz-Sabján Simon)
