Hosszú évekig támadta azzal a balliberális tábor az Orbán-kormányt, hogy politikájával összedönti a gazdaságot. Nem lett igazuk a huhogóknak, mert nem csak békeidőben, de válságos időszakban is sikerült a kabinetnek biztosítania az ország finanszírozását, míg a növekedés is gyorsan újraindult a koronavírus-járvány nehéz időszaka után. Most sincs könnyű helyzetben az ország a háborús környezetben, ám a pénzügyi stabilitás erősítése biztos fogódzót jelenthet.
Nem véletlenül hívta fel a figyelmet arra a minap Varga Mihály, hogy a magyar államadósság kétszer nagyobb mértékben csökken a következő években, mint az uniós átlag. A pénzügyminiszter hozzátette: a cél az, hogy válságálló gazdaság épüljön ki, ezért tovább kell javítani az egyensúlyi mutatókat, csökkenteni kell a költségvetési hiányt és az államadósságot.
Az Orbán-kormányra nemcsak 2010 óta, de 1998 és 2002 között is igaz volt, hogy szorosan tartja a pénzügyi gyeplőt, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít a növekedés erősítésére is.
Érdemes visszatekinteni ebből a szempontból az államadósság alakulására.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai megmutatják, hogy Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezett államadósság az 1990-es évek második felében folyamatosan, jelentős mértékben csökkent. A mutató 2001-ben érte el a minimumát, 52,3 százalékot, amely nyolc százalékponttal az úgynevezett maastrichti küszöbérték alatt volt. Ez jelentős sikere volt az akkori, első Orbán-kormánynak. Ezt követően azonban folyamatos emelkedéssel 2011-re 80,3 százalékra kúszott fel az eladósodottság mértéke. A mutató egészen pontosan 2005-ben haladta meg újra a hatvan százalékot, ezen a téren akkor kezdtünk eltávolodni az euró bevezetésének lehetőségétől is.
Ráadásul a balliberális országlás egyetlen egy évében sem sikerült a költségvetési hiányt az előírt szint alá szorítani.
A Fidesz–KDNP-kormány 2010 után ismét hozzálátott a stabilitás megteremtéséhez. Az adósságráta 2012 óta folyamatosan csökkent, értéke 2019-ben 65,5 százalék volt. A világjárvány hatására azonban 2020-ban 80,1 százalékra ugrott, mert ekkor a gazdasági növekedés mielőbbi visszaerősítése és a munkahelyek megőrzése vált az elsődleges céllá.
A KSH számai szerint az egy főre jutó adósság is hasonló ívet ír le – 2020. évi árakon számolva –, 2001-ben érte el minimumát, 1,6 millió forintot, és 2002-től újra növekedésnek indult. Ezt követően 2004-ben átlépte a kétmillió forintot, majd 2011-ben 2,8 millió forintot ért el. A 2012-es átmeneti csökkenés után újra emelkedett, majd 2019-ben 3,3 millió forintot tett ki.
