Aranyat ér most a stabilitás

Nehéz időszak előtt áll az Orbán-kormány, egyszerre kell biztosítania a növekedés fenntartását és a pénzügyi egyensúly erősítését. A jobboldali kabinet nem először szembesül ezzel a feladattal, van tapasztalata a helyzet kezelésében.

2022. 07. 06. 6:10
null
Fotó: Arpad Kurucz

Nehéz időszak előtt áll az Orbán-kormány, egyszerre kell biztosítania a növekedés fenntartását és a pénzügyi egyensúly erősítését. A jobboldali kabinet nem először szembesül ezzel a feladattal, van tapasztalata a helyzet kezelésében.

Hosszú évekig támadta azzal a balliberális tábor az Orbán-kormányt, hogy politikájával összedönti a gazdaságot. Nem lett igazuk a huhogóknak, mert nem csak békeidőben, de válságos időszakban is sikerült a kabinetnek biztosítania az ország finanszírozását, míg a növekedés is gyorsan újraindult a koronavírus-járvány nehéz időszaka után. Most sincs könnyű helyzetben az ország a háborús környezetben, ám a pénzügyi stabilitás erősítése biztos fogódzót jelenthet.

Nem véletlenül hívta fel a figyelmet arra a minap Varga Mihály, hogy a magyar államadósság kétszer nagyobb mértékben csökken a következő években, mint az uniós átlag. A pénzügyminiszter hozzátette: a cél az, hogy válságálló gazdaság épüljön ki, ezért tovább kell javítani az egyensúlyi mutatókat, csökkenteni kell a költségvetési hiányt és az államadósságot.

Az Orbán-kormányra nemcsak 2010 óta, de 1998 és 2002 között is igaz volt, hogy szorosan tartja a pénzügyi gyeplőt, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít a növekedés erősítésére is.

Érdemes visszatekinteni ebből a szempontból az államadósság alakulására.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai megmutatják, hogy Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezett államadósság az 1990-es évek második felében folyamatosan, jelentős mértékben csökkent. A mutató 2001-ben érte el a minimumát, 52,3 százalékot, amely nyolc százalékponttal az úgynevezett maastrichti küszöbérték alatt volt. Ez jelentős sikere volt az akkori, első Orbán-kormánynak. Ezt követően azonban folyamatos emelkedéssel 2011-re 80,3 százalékra kúszott fel az eladósodottság mértéke. A mutató egészen pontosan 2005-ben haladta meg újra a hatvan százalékot, ezen a téren akkor kezdtünk eltávolodni az euró bevezetésének lehetőségétől is.

Ráadásul a balliberális országlás egyetlen egy évében sem sikerült a költségvetési hiányt az előírt szint alá szorítani.

A Fidesz–KDNP-kormány 2010 után ismét hozzálátott a stabilitás megteremtéséhez. Az adósságráta 2012 óta folyamatosan csökkent, értéke 2019-ben 65,5 százalék volt. A világjárvány hatására azonban 2020-ban 80,1 százalékra ugrott, mert ekkor a gazdasági növekedés mielőbbi visszaerősítése és a munkahelyek megőrzése vált az elsődleges céllá.

A KSH számai szerint az egy főre jutó adósság is hasonló ívet ír le – 2020. évi árakon számolva –, 2001-ben érte el minimumát, 1,6 millió forintot, és 2002-től újra növekedésnek indult. Ezt követően 2004-ben átlépte a kétmillió forintot, majd 2011-ben 2,8 millió forintot ért el. A 2012-es átmeneti csökkenés után újra emelkedett, majd 2019-ben 3,3 millió forintot tett ki.

Nem mellékes tényező, hogy összetételét tekintve az 1990-es évek első felében még a forintadósság volt a meghatározó, a devizaadósság a tíz százalékot sem érte el. Ez 1997-re megváltozott, ekkor a devizaadósság 42 százalékot tett ki, amely folyamatosan csökkent 2003-ig, ekkor 26 százalék volt. A deviza aránya 2004-ben indult újra növekedésnek, ez 2011-ig tartott, ekkor az adósság több mint felét érte el. Az ezt követő nyolc évben újra csökkent a devizaadósság aránya, 2019 végére 21 százalékra, majd 2020-ban kissé növekedett. A cél azonban az, hogy ez a mutató továbbra is 10–25 százalék közötti szinten maradjon. A kormány úgy számol, hogy az államadósság-mutató jövőre várhatóan 73,8 százalékra csökken a 2022. év végi 76,1 százalékról.

Európai uniós szélsőértékek Az Európai Unió tagországainak átlagos adósságrátája a 2008 és 2014 közötti időszakban – az anticiklikus gazdaságpolitikák eredményeként – növekedett, a mutató értéke 62 százalékról 86,6 százalékra kúszott fel. Majd 2015 óta egyenletesen csökkent, 2019-ben egészen 77,2 százalékra. A világjárvány hatására azonban a szint 90,1 százalékra ugrott fel. Az EU-tagállamok közül a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2020-ban Görögországban (206,3 százalék), Olaszországban (155,6) és Portugáliában (135,2) volt a legmagasabb. Hazánk mutatója tíz százalékponttal a 27 tagállam átlaga alatt maradt (80,1). Az adósságráta legalacsonyabb értékeit Észtországban (19), Bulgáriában (24,7) és Luxemburgban (24,8) mérték – ismertette a KSH.

Borítókép: A lakossági állampapírok jelentősen csökkentették az ország kiszolgáltatottságát (Fotó: Kurucz Árpád)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.