Aranyat ér most a stabilitás

Nehéz időszak előtt áll az Orbán-kormány, egyszerre kell biztosítania a növekedés fenntartását és a pénzügyi egyensúly erősítését. A jobboldali kabinet nem először szembesül ezzel a feladattal, van tapasztalata a helyzet kezelésében.

Fotó: Arpad Kurucz

A KSH számai szerint az egy főre jutó adósság is hasonló ívet ír le – 2020. évi árakon számolva –, 2001-ben érte el minimumát, 1,6 millió forintot, és 2002-től újra növekedésnek indult. Ezt követően 2004-ben átlépte a kétmillió forintot, majd 2011-ben 2,8 millió forintot ért el. A 2012-es átmeneti csökkenés után újra emelkedett, majd 2019-ben 3,3 millió forintot tett ki.

Nem mellékes tényező, hogy összetételét tekintve az 1990-es évek első felében még a forintadósság volt a meghatározó, a devizaadósság a tíz százalékot sem érte el. Ez 1997-re megváltozott, ekkor a devizaadósság 42 százalékot tett ki, amely folyamatosan csökkent 2003-ig, ekkor 26 százalék volt. A deviza aránya 2004-ben indult újra növekedésnek, ez 2011-ig tartott, ekkor az adósság több mint felét érte el. Az ezt követő nyolc évben újra csökkent a devizaadósság aránya, 2019 végére 21 százalékra, majd 2020-ban kissé növekedett. A cél azonban az, hogy ez a mutató továbbra is 10–25 százalék közötti szinten maradjon. A kormány úgy számol, hogy az államadósság-mutató jövőre várhatóan 73,8 százalékra csökken a 2022. év végi 76,1 százalékról.

Európai uniós szélsőértékek Az Európai Unió tagországainak átlagos adósságrátája a 2008 és 2014 közötti időszakban – az anticiklikus gazdaságpolitikák eredményeként – növekedett, a mutató értéke 62 százalékról 86,6 százalékra kúszott fel. Majd 2015 óta egyenletesen csökkent, 2019-ben egészen 77,2 százalékra. A világjárvány hatására azonban a szint 90,1 százalékra ugrott fel. Az EU-tagállamok közül a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2020-ban Görögországban (206,3 százalék), Olaszországban (155,6) és Portugáliában (135,2) volt a legmagasabb. Hazánk mutatója tíz százalékponttal a 27 tagállam átlaga alatt maradt (80,1). Az adósságráta legalacsonyabb értékeit Észtországban (19), Bulgáriában (24,7) és Luxemburgban (24,8) mérték – ismertette a KSH.

Borítókép: A lakossági állampapírok jelentősen csökkentették az ország kiszolgáltatottságát (Fotó: Kurucz Árpád)