Haladéktalanul megkezdi a munkát a kormány által létrehozott operatív törzs, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzet és az energiaárak következményeinek mielőbbi kezeléséhez – jelentette be Nagy István. Az agrárminiszter leszögezte: a kialakult helyzetben a kormány minden lehetséges eszközzel támogatja az agráriumból élőket. A történelmi aszályhelyzet leküzdését és a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartását pedig prioritásként kezeli az agrártárca.
– Mindig a magyar gazdák mellett állunk, akik minden nehézség – világjárvány, munkaerőhiány, hosszan tartó szárazság, aszály, rendkívül magas inputárak, energiaárak, valamint az orosz–ukrán háború következményei – ellenére munkájukkal biztosítják a folyamatos termelést és a minőségi élelmiszer-ellátást, melyért mindannyiunk elismerését megérdemlik – emelte ki a tárcavezető.
Elmaradhat az aratás az Alföldön
Egyre súlyosabb gondot okoz a mezőgazdaságban az aszály. A szárazság miatt eddig több mint egymillió hektárról jelentettek kárt a gazdálkodók. A rendkívüli helyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelése érdekében aszály-veszélyhelyzeti operatív törzset hoz létre a kormány.
Majd hozzátette: a magyar gazdák áldozatos tevékenységének köszönhetően kerülhet mindennap friss és egészséges élelmiszer a magyar családok asztalára.
Az idén olyan súlyos helyzet alakult ki a csapadékhiány miatt, amelyre emberemlékezet óta nem volt példa. A szárazság nemcsak hazánkban, hanem az egész kontinensen egyre súlyosabb. Egyes becslések szerint az európai mezőgazdasági területek 46 százalékát, vagyis csaknem minden második hektárt érint a probléma. Július közepére az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki.
A csapadékhiány okozta károk mértéke egyelőre felbecsülhetetlen. Az őszi vetésű gabonafélék esetében már látható, hogy a korábbi termésátlagokhoz képest az idei eredmények jóval alacsonyabbak lesznek. Az őszi búza esetében körülbelül 25 százalékos lesz a terméskiesés idén.
A tavasszal elvetett kapásnövényeknek sem tett jót a szárazság, ugyanakkor míg az ország egyes területein még van remény, hogy a betakarításkor ne feleslegesen kelljen beindítani a kombájnokat, az Alföldön és Közép-Magyarországon lemondhatnak az aratásról a gazdák. Az agrárminiszter beszámolója szerint a kukoricaállomány ott lényegében megsemmisült, a tartós vízhiány pedig már a dunántúli régiók termését is fenyegeti.
További Gazdaság híreink
Az agrárminisztérium becslése szerint az aszálykárral sújtott, a kárenyhítési rendszerben bejelentett összes terület nagysága elérheti az egymillió hektárt. Ebben a számításban pedig csak a szántóföldek szerepelnek.A szárazság ugyanakkor nem csak a szántóföldi növénytermesztőket érinti, szinte minden mezőgazdasági ágazatban gondot okoz, a kertészettől az állattenyésztésig. A termények mellett ugyanis a rétek, legelők is igencsak rossz állapotban vannak, a forróság miatt kiégett a fű, nincs mit legelniük az állatoknak, kaszálni pedig szinte lehetetlen. A problémát a tárca is felismerte, s már korábban kérvényezte az Európai Bizottságnál, hogy átmenetileg oldják fel a kaszálásra vonatkozó korlátozásokat. A lépéssel kapcsolatban azonban nemrég az állatvédők emelték fel a hangjukat. A WWF szerint ugyanis az agrár-környezetgazdálkodási előírásoknál a korábbi kaszálás engedélyezése olyan látszatintézkedés, amitől érdemben nem fog növekedni a réti széna mennyisége és a takarmány ára sem csökken, ugyanakkor védett lepkék és madarak állományait képes megsemmisíteni egy rosszul időzített kaszálás.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint azonban nagy szükség lenne az intézkedésre. Minél előbb tudják ugyanis betakarítani a réti szénát, annál több és jobb minőségű lesz a szálas takarmány.
Jelenleg ugyanis bizonyos természetvédelmi területeken csak július 31. után engedélyezett a kaszálás, míg a szakemberek álláspontja szerint a legjobb minőségű szénát már májusban be kellene takarítani.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezPéntek este dönt a Moody’s hazánk hitelminősítéséről
A Magyar Nemzet gazdasági hétindítója.
Nem a középső országrész ingatlanpiaca drágult a leginkább
A fővároson kívüli területek átlagosan 13 százalékkal drágultak.
Czomba Sándor: Dinamikus bérnövekedés várható a következő években
Reális, hogy 2028-ra négyszázezer forint körüli minimálbér legyen Magyarországon.
Jelentős fejlődést mutat az agrárium; okkal, de többe kerülhet Paks II. a tervezettnél
Heti gazdasági összefoglaló.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó
Szoboszlai meglepő önkritikája a gólja után: Túl sokat járt a szám
Ezzel a lépéssel akár el is ronthatod a kelt tésztát
Egy közel háromszázmilliós ország mondott nemet az iPhone-ra
Feszült pillanatok, örömkönnyek és villantások a Megasztárban - Galéria
Háború Ukrajnában - Ledobták az elefánt nevű bombát az oroszok + videó
Mélyütés érkezett Magyar Péternek, Nagy Bandó gonoszsága csak olaj a tűzre
Szoboszlai nagyon szép gólt lőtt, Szalah duplázott, tovább menetel a Liverpool!
Böde elhunyt barátjára emlékezett, Bognár György röhögve szólt be a bíróknak
Valaki közel kétmilliárd forintot nyert a Hatoslottón
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Áll a bál Gulácsi Péteréknél, a sportigazgató bírálta a játékosokat
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezPéntek este dönt a Moody’s hazánk hitelminősítéséről
A Magyar Nemzet gazdasági hétindítója.
Nem a középső országrész ingatlanpiaca drágult a leginkább
A fővároson kívüli területek átlagosan 13 százalékkal drágultak.
Czomba Sándor: Dinamikus bérnövekedés várható a következő években
Reális, hogy 2028-ra négyszázezer forint körüli minimálbér legyen Magyarországon.
Jelentős fejlődést mutat az agrárium; okkal, de többe kerülhet Paks II. a tervezettnél
Heti gazdasági összefoglaló.