Ez vezethetett a kata átalakításához, és ilyen jövő áll a katások előtt

Az Országgyűlés kedden megszavazta a kisadózó vállalkozók tételes adója, vagyis a kata új szabályait. A társadalmi és leginkább a politikai reakciókról sokat hallani, de arról kevésbé, mi volt a baj az adónemmel. A Mediaworks Hírcentruma piaci-hatósági forrásokból összegyűjtötte a tapasztalatokat, vagyis lényegében azt, mi késztethette a kormányzatot az adónem drasztikus átalakítására. Összeállításunkban részletesen kitérünk az érintett vállalkozók előtt álló lehetőségekre is.

Sikeres indulás

A kata 2013 óta része a magyar jogrendnek, s akkor azzal a céllal vezette be a kormány, hogy a gazdaság legkisebb szereplői számára legyen egy csekély adót és még csekélyebb adminisztrációt követelő közteherviselési forma. A kata a valóban kicsi, a lakosságnak értékesítő vállalkozások adójaként kezdte meg működését, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a bevezetés után egy évvel kilencven százalékban ilyen vállalkozások alkották a katások csoportját.

Az adónem sikere megkérdőjelezhetetlen volt: a kata révén olyan gazdasági szereplők csatlakoztak – méghozzá több tízezren – a közteherviselés rendszeréhez, amelyek korábban csak részben vagy egyáltalán nem fizettek adót. 

Jól jártak az érintett vállalkozások, de jól járt a közkassza is. Előbbiek tevékenysége legális lett, nem kellett tartaniuk semmilyen hatósági fellépéstől, kiszámítható keretek közt működhettek, miközben rendszeresen jött az előírt adó.

Valami félrecsúszott

Néhány évvel ez előtt azonban olyan folyamatok indultak el, amelyek végül – a jelek szerint – elkerülhetetlenné tették a kata reformját: megjelent az adónem tömeges visszaélésszerű használata. A legalitást erősítő katából – nem egy esetben – a színlelt szerződések kiváló eszköze lett. Lássunk néhány példát!

Számos vállalkozás katásként kezdte alkalmazni munkavállalóit. S miért? Hogy elkerüljék a személyi jövedelemadó és a járulékok befizetését. Volt olyan cég, ahol korábban száz munkavállaló ült az irodában, az utóbbi időben viszont már száz katás egyéni vállalkozó. Előfordult olyan eset is, hogy a cégvezető katásként számlázva vette ki a pénzt a cégből, így „nem kellett foglalkozni” a társasági és az osztalék után fizetendő adóval. Egyes jelzések szerint az utóbbi időben bizonyos ágazatokban már a munkaerő-közvetítők is katás konstrukciókat alkalmaztak. A kisvállalkozások adóját emellett egyes olyan vállalkozások is elkezdték alkalmazni, amelyek legtöbbször nagyobb üzleti megrendeléseket teljesítenek, vagyis egyáltalán nem számítottak kicsinek.

A példák alapján jól látszik, hogy a kata egyre távolabb került az eredeti célkitűzéstől, a kicsik segítésétől, a lakosságnak dolgozó vállalkozások helyzetbe hozásától, életben tartásától.

A szigor nem hozott eredményt

A visszaélések megfékezéséért tavaly vezette be a kormány az úgynevezett hárommilliós szabályt, amit szintén sok kritika ért. Ennek lényege az volt, hogy ha a katás egy évben hárommillió forintnál nagyobb értékben állít ki számlát egyazon vállalkozásnak, vagyis egy üzleti partnerének hárommilliónál többért végez munkát, akkor a határértéket meghaladó részre negyven százalék büntetőadót kell alkalmazni. Ennek is gyorsan meglett az „ellenszere”: az érintett vállalkozások egy része különböző módszerekkel feldarabolta a megrendeléseket, a számlák együttes összege így hárommillió alatt maradt.

Elképesztő veszteség

A Mediaworks Hírcentruma találkozott olyan becsléssel, mely szerint az államkassza az utóbbi egy-két esztendőben évente százmilliárd, de akár kétszáz-háromszáz milliárd forintnyi bevételtől is eleshetett a kata nem rendeltetésszerű alkalmazása miatt. Utóbbi nem csekély összeg, majdnem teljesen ki lehetne belőle fizetni a 2,5 millió nyugdíjas egyhavi nyugellátását. Ráadásul a kata szabályainak kijátszására szakosodó vállalkozások olyan versenyelőnyre tettek szert piaci konkurenseikkel szemben, amely már egyes iparágak működését is veszélyeztethette.

Mi lesz ezután?

Az új kata a csak a lakosságnak értékesítő vállalkozások előtt továbbra is nyitva áll. 

A bevételi értékhatár 18 millió forintra emelkedik, de az sem jelent problémát, ha a vállalkozó bevétele ennél több lesz: ettől még maradhat kisadózó, csak a 18 millió forint feletti részre negyvenszázalékos adót kell fizetnie. Az egységesen havi ötvenezer forintos közteher kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, az osztalékalap utáni adót, a vállalkozó saját maga után fizetendő személyi jövedelemadóját, társadalombiztosítási járulékát és a szociális hozzájárulási adót.

És mit kell tenniük a katásoknak?

A régi kata augusztus 31-ével megszűnik, az új katába így be kell jelentkezni. Az erről szóló nyilatkozatot legkésőbb szeptember 25-ig be kell nyújtani az adóhivatalhoz. A mostani katásoknak emellett – függetlenül attól, hogy belépnek-e az új katába – szeptember 30-ig egy nyilatkozatot kell kitölteniük arról, hogy bevételeik meghaladták-e a felső határt, ami jelenleg 12 millió forint. Fontos: ez ügyben kedvezményes szabály érvényesül, vagyis a régi kata augusztusi megszűnéstől függetlenül a bevételi határ az idei évre 12 millió, az összeget nem kell arányosítani.

Ezt választhatja, aki kikerül a katából: átalányadó

Az egyéni vállalkozók egyrészt dönthetnek az átalányadózás mellett. Ha ezt választják, nyilatkozatukat október végéig is megtehetik. Az átalányadózásról tudni kell, hogy a vállalkozónak nem kell költségszámlákat gyűjtenie, hanem a bevételéből számolható ki a jövedelme egy meghatározott költségszint figyelembevételével. Ez jellemzően negyven százalék, de lehet akár nyolcvan százalék is. Az átalányadózás több kedvező szabály mellett az éves minimálbér feléig adómentes jövedelmet garantál, ami negyvenszázalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forintos bevételig nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A nyolcvanszázalékos költséghányad levonására jogosultaknál még magasabb összegű bevétel mentes az adó alól, így például az átalányadót választó fényképészeknek, fodrászoknak vagy telefonszerelőknek hatmillió forintos éves bevételig nem kell szja-t fizetniük.

Az átalányadó bárki választhatja, mindegy, hogy az egyéni vállalkozó milyen tevékenységet végez. 

Csak a bevételi korlát szabályait kell betartani: az átalányadót az éves minimálbér tízszereséig lehet választani, ami 24 millió forintot jelent. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél a korlát magasabb: ők akkor is átalányadózhatnak, ha bevételük nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis a 120 millió forintot. Az átalányadózás emellett a részmunkaidőben vállalkozóknak is nagyon kedvező megoldás lehet.

Ezt választhatja, aki kikerül a katából: a normál szabályok

A magas költséghányaddal működő vagy adott esetben veszteséges egyéni vállalkozók számára vélhetően ez a legjobb alternatíva, mivel itt van lehetőség a költségszámlák elszámolására, és így adott esetben nagyon kicsi, veszteség esetén nulla forint adófizetési kötelezettség keletkezik. A főállású vállalkozónak a minimálbér után itt is meg kell fizetnie a járulékokat. A mellékállásúnak csak a tényleges vállalkozói kivét után kell járulékokat fizetni.

Ezt választhatja, aki kikerül a katából: a cégek helyzete

A kata szerint jelenleg mintegy harmincezer betéti és közkereseti társaság adózik, nekik mindenképpen más adónem után kell nézniük. Választhatják a társasági adót vagy a kisvállalati adót, vagyis a kivát is. Helyzetük az egy évtizeddel ezelőttihez képest annyival könnyebb, hogy a kata bevezetésekor, 2013-ban még magasabbak voltak az adók. Így például a társasági adó felső kulcsa akkor 19 százalék volt, most kilenc százalék. A szociális hozzájárulási adó 27 százalék volt, ma 13 százalék. 

A katával egy időben életre hívott kiva kulcsa jelenleg tíz százalék.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)