Az első negyedévben a legmagasabb, 79,9 százalékos foglalkoztatási arány Budapestet, a legalacsonyabb pedig 66,3 százalékkal Somogy vármegyét jellemezte – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék – 2022 I. negyedév című kiadványából.
A KSH szerint az év első három hónapban a foglalkoztatási ráta egy év alatt 2,2 százalékponttal 74 százalékra nőtt országosan, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,5 százalékról.
Az egyes térségekben a munkanélküliségi ráta 0,8 és 9,5 százalék között szóródott. A legalacsonyabb Vas, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyékben, a legmagasabb Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben volt.
Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 508 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 338 ezer forintot tett ki. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 374 ezer, a szellemieké 642 ezer forintra bővült.
A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legmagasabb (756 ezer forint), Békés vármegyében pedig a legalacsonyabb (467 ezer forint). A fizikai foglalkozásúaknál a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (443 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (293 ezer forint) képviselte.
Március végén 251 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 17 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Éves szinten 4,3 százalékkal, 65 ezerre nőtt az üres álláshelyek száma az országban. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre átlagosan 39 álláskereső jutott. A fővárost és a vármegyéket tekintve a két szélső értéket Budapest és Győr-Moson-Sopron vármegye, illetve Hajdú-Bihar és Somogy vármegye képviselte a tíz üres álláshelyre eső 13-13, illetve 89-89 álláskeresővel.
A kiadvány szerint Magyarországon március végén 1,9 millió vállalkozást tartottak nyilván, 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A regisztrált magyarországi vállalkozások legnagyobb hányada, 23 százaléka budapesti székhelyű volt, míg a legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna vármegyében volt, az országos szám 1,3, illetve 2 százaléka.
A gazdasági szervezetek az első negyedévben 1916 milliárd forint értékű új beruházást hajtottak végre, ez 14 százalékos növekedés éves összevetésben.
A beruházások egy lakosra jutó értéke Budapesten volt a legmagasabb, 461 ezer forint, ez 2,3-szerese az országos átlagnak, ami 198 ezer forint. A lista másik végén Nógrád vármegye állt egy emberre jutó 67 ezer forintos értékkel.
A kiskereskedelem lakosságra vetített forgalma az első negyedévben átlagosan 337 ezer forint volt. Budapest 410 ezer forintos egy emberre jutó értékével vezette a rangsort, amelynek a végén 248, illetve 257 ezer forinttal Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye állt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
