Az első fél évben 2,158 milliárd euróra nőtt a külkereskedelmi deficit

Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva az export 3,4, az import 0,3 százalékkal csökkent.

Magyar Nemzet
2022. 08. 08. 10:05
null
Kecskemét, 2020. május 7. Dolgozók védőmaszkban a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kecskeméti gyárában 2020. május 7-én. A gyárban több mint 120 higiéniai- és védőintézkedést vezettek be a termelés újraindítása előtt. A több hetes leállás után április 28-án elindított termelés során fokozatosan térnek vissza a normális működéshez. MTI/Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Júniusban az export euróban számított értéke 13,0 az importé 24,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az áruforgalmi egyenleg 1,036 milliárd euróval romlott, 471 millió euró deficitet mutatott – közölte hétfőn első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel az első fél évben 2,158 milliárd euróra nőtt a külkereskedelmi deficit, 5,713 milliárd euróval romlott a múlt év azonos időszakához képest, miután az export euróban számolt értéke 16,2 százalékkal, az importé viszont 27,4 százalékkal nőtt.

Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva az export 3,4, az import 0,3 százalékkal csökkent.

A havi export értéke 11,873  milliárd eurót, a behozatalé 12,344 milliárd  millió eurót tett ki. Forintban az export 4679 milliárd forintot, az import 4856 milliárd forintot ért el, ami 27,2, illetve 39,5 százalékkal több a tavaly júniusinál. 

A kivitel 76 százaléka az Európai Unió országaiba ment, a behozatal 70 százaléka onnan származott.

 

Az orosz–ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat – reagált a friss adatokra Suppan Gergely. A Magyar Bankholding vezető elemzője elmondta: az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 4450 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első öt hónapban, azaz a romlás szignifikáns részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.

 

A külkereskedelmi áruforgalom júniusi részletes adatait szeptember 1-jén közli második becslése alapján a KSH.

 

Borítókép: MTI/Újvári Sándor

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.