Pesszimisták az almatermelők

Míg az elmúlt években a tavaszi fagyok, az idén az aszály tizedelheti meg a hazai almatermést. Bár a szüretig hátralévő néhány hétben még változhatnak a mennyiségek, a szakemberek szerint az elmúlt évek egyik legrosszabb termése lesz az idei. Nemcsak a mennyiséggel, a minőséggel is problémák vannak, az étkezési alma mennyiségét ráadásul a megnövekedett hűtési-tárolási költségek is csökkenthetik. Mivel a rendkívüli időjárási és gazdasági körülmények között a termékpálya minden szereplője idén a túlélésért fog küzdeni, ezért az ágazati szereplők ma Újfehértón ülnek asztalhoz, hogy kiértékeljék a piaci helyzetet és összehangolják a gazdasági érdekeket.

Nagyon alacsony almatermés várható az idén hazánkban, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb becslése alapján mindössze 300–350 ezer tonna között várható a betakarított mennyiség. A szakemberek azonban arra is figyelmeztettek, hogy a termésre negatív hatást gyakorló tényezők vártnál kedvezőtlenebb alakulása esetén akár a 300 ezer tonnát sem érheti el a termés. 

Hasonlóan gyenge termést utoljára a drasztikus fagykárok miatt 2007-ben szüretelhettek a gazdák, amikor csupán 214 ezer tonna alma került ki az ültetvényekről, 300 ezer tonnás termésre pedig utoljára 2011-ben volt példa. 

A FruitVeb szerit az idei, nagyon gyenge termés nem csupán egyetlen tényezőre vezethető vissza, az okok pedig pontosa nem is beazonosíthatók. - Tavasszal, a virágzás időszakában azt tapasztaltuk, hogy az öntözetlen ültetvényekben gyenge a virágzás, míg az intenzív, öntözött ültetvényekben fajtától függően közepesnél kicsit jobb a virágzás mértéke. Ennek oka valószínűsíthetően a tavaly nyári és őszi aszállyal vannak összefüggésben – olvasható a szakmaközi szervezet elemzésében. Bár idén tavasszal a jelentősebb fagykárok elkerülték az almaültetvényeket, az almatermő felület jelentős részét adó észak-keleti országrészben a virágzást megelőző pár napban jelentősebb lehűlés volt, ami nyomott hagyott az ültetvényeken. Ezekre a folyamatokra valószínűleg már nagyon jelentős, további negatív hatást fejtetett ki – a gyakorlatilag tavaly nyár óta tartó – jelentős csapadékhiány.

A szakemberek szerint ugyanakkor az idén is bebizonyosodott, hogy az intenzív művelési rendszerű, öntözött, magas technológiai színvonalú ültetvényekben most is jó a termés, míg az extenzívebb, öntözetlen vagy alacsonyabb technológiai színvonalon művelt ültetvényekben többnyire nagyon alacsony hozamokat várhatnak a gazdálkodók.

A következő hetek időjárása ugyanakkor nem csak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is nagyban befolyásolhatja. Az ágazati szereplők körében egyelőre nagy a bizonytalanság, hogy a várható termésből mennyi lesz az étkezési és az ipari alma. Az aszály miatt egyelőre számos ültetvényen nagyon apró az alma, a gyümölcsméret azonban a szüretig még változhat. Kérdéses az is, hogy az előttünk álló hetekben mekkora lesz a természetes gyümölcshullás aránya. Az étkezési alma mennyiségét azonban nem csak a természeti hatások befolyásolhatják.

A szakmaközi szervezet szerint jelenleg úgy tűnik, hogy az elszabaduló energiaárak miatt sok termelő nem kíván hűtőtárolóban almát betárolni. 

A kérdés, hogy a hűtőkapacitásokkal rendelkező TÉSZ-ek és kereskedő vállalkozások mekkora mennyiséget vesznek át tárolásra ebből a szegmensből és mennyi kerül esetlegesen ezekből a tételekből is a feldolgozóiparba. Ugyanakkor bárhogyan is alakuljon a termés minőségi megoszlása, az már biztosra vehető, hogy az ipari alma mennyisége mindössze a hazai feldolgozó kapacitásnak körülbelül a felére lesz elegendő.

Az árak alakulása egyelőre szintén nagyon bizonytalan, miközben a termelési költségek hatalmasat nőttek egy év alatt. Ebben a helyzetben csak az 50 forint fölötti kilónkénti léalma árak jelenthetnék a nagyobb veszteségek elkerülését, az ennél alacsonyabb árak nagyon nehéz helyzetbe hoznák a termelőket. Mivel a rendkívüli időjárási és gazdasági körülmények között a termékpálya minden szereplője idén a túlélésért fog küzdeni, a FruitVeB, a NAK és az ÉKASZ ma Újfehértón tart tanácskozást, amelynek célja a piacok folyamatok kiértékelése, valamint az érdekek összehangolása a gazdaság szereplői között.

Borítókép: illusztráció (Fotó: NAB)