Az ipari termelés júliusi előzetes adatai a vártnál nagyobb növekedést jeleznek, kedvező képet mutatnak a gazdaság állapotáról, de az ellátási láncok szakadozása és az energiaárak emelkedése a távirati irodának nyilatkozó elemzők szerint beárnyékolja a rövid távú kilátásokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott első becslése szerint júliusban az ipari termelés volumene négy százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 6,6 százalékkal nőtt a termelés. Az előző hónaphoz mérve 1,1 százalékkal nőtt.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének kommentárja szerint a várakozásokat meghaladva nőtt az ipari termelés júliusban.
Mint emlékeztetett rá, az ipari termelés 2020 októberéig teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, az idei év elején határozott lendületet vett, júliusban pedig új történelmi csúcsra ért.
A következő hónapokban a tavalyi harmadik negyedévi gyenge bázis, valamint az idén enyhülő csiphiány miatt nagyobb mértékben nőhet az ipari termelés, azonban az orosz–ukrán háború és a beszállítói láncok szakadozása szintén jelentős kockázatot hordoz, és az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthetnek. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány és az új kapacitások várható üzembe helyezése – vélekedett Suppan Gergely.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a némileg kiábrándító kiskereskedelmi adat fényében a júliusi ipari teljesítmény jobb képet fest a magyar gazdaság állapotáról.
Az áprilisi mélypont után továbbra is emelkedő trendben van az ipari kibocsátás, a vállalatok egyre jobban tudják kezelni az ellátási láncokból adódó problémákat. A nagy kérdés ugyanakkor az lesz, hogy az egyre drasztikusabban emelkedő energiaköltségek milyen mértékben befolyásolják majd a vállalatok termelési lehetőségeit – vetette fel.
Előretekintve rendkívül nagy bizonytalanságra figyelmeztetett Virovácz Péter. Úgy látja, érdemes komoly fenntartásokkal kezelni, hogy a beszerzésimenedzser-index trendszerű ipari növekedésre utal, mert az optimizmust két tényező hajtja felfelé. Az egyik a magas rendelésállomány, ami mit sem ér majd akkor, ha újabb ellátási nehézségek jönnek vagy az energiaválság racionalizálásra készteti a termelőket. A másik tényező pedig az, hogy a vállalatok eddig képesek voltak az inputárak emelkedését áthárítani, ám kérdés, hogy mikor tűnik el a vásárlóerő a piacról. Összességében tehát bár a júliusi ipari adatok kedvező képet festenek, a következő hónapok vélhetően már lassulást hoznak, és a magyar gazdaság összteljesítménye csökkenhet negyedéves összevetésben – összegezte Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint is összességében kedvezően alakult és a várakozásoknál gyorsabban nőtt az ipari termelés júliusban, ami azért is kedvező, mert közben az ország legfontosabb külkereskedelmi partnerénél, Németországban csökkent az ipari termelés.
A növekedésben nagy szerepe lehet a magas beruházási rátának, hiszen a korábbi beruházásokból előbb-utóbb termelés lesz. Regős Gábor figyelmeztet arra is, hogy a júliusi adatot mindig óvatosan kell kezelni, hiszen a nyári leállások időzítése az egyes években eltérő lehet. Az ipari teljesítmény javulása szerinte azért is különösen fontos, mert az export bővülése szükséges ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege, amely az elmúlt időszakban az energiaárak elszabadulása miatt jelentős deficitet halmozott fel, némileg javuljon.
Ugyanakkor a következő hónapokat jelentős bizonytalanság övezi, így nemcsak a havi, hanem az éves növekedés mértéke is tág határok között mozoghat. A beruházások, illetve a csiphiány okozta alacsony bázis felfelé húzzák a termelést, míg az ellátási láncok szakadozása, a kedvezőtlenebbé váló világgazdasági klíma és az elszabaduló energiaárak rontják az ágazat várható teljesítményét – írta Regős Gábor.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az ipar júliusi teljesítménye azt mutatja, hogy az ágazat még viszonylag ellenállónak mutatkozik az orosz–ukrán háború negatív hatásaival, az energiaválsággal és az ellátási láncok folyamatos szűk keresztmetszeteivel szemben.
Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy sok vállalat feltehetően hosszú vagy középtávú szerződéssel rendelkezett az energiaköltségeiben, és így a nyáron még nem feltétlenül szembesültek a szárnyaló energiaárak negatív hatásaival. Ezek a szerződések azonban hamarosan lejárnak, és az őszi hónapoktól a hazai ipar számára is egyre inkább érezhetővé válhat a rendkívüli mértékben emelkedő energiaköltség.
Ráadásul a romló világgazdasági környezet negatívan érintheti mind a külső, mind a belső keresleti oldalt. A döntően megváltozott környezethez való alkalmazkodás óriási kihívást jelenthet az ipar számára, ami negatív hatással lehet a kibocsátásra, feltehetően leginkább az év utolsó negyedévében – vélekedett Nyeste Orsolya.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Aref Taherkenareh)
