„A nemzeti tizenegy egy egész nemzetnek ad hitet, egy egész nemzetet sarkall jobb teljesítményre. És igen, ehhez kell a megfelelő infrastruktúra is. 2010 és 2020 között 330 milliárd forintot költött a magyar állam stadionrekonstrukcióra. Sok ez a pénz? Attól függ” – írta a közösségi oldalán György László. A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára több pontban foglalta össze az álláspontját.
1. Egy 60 éve amortizálódó infrastruktúrát építettünk újjá a következő 60 évre.
2. Ez alatt az idő alatt, 2010 és 2020 között utakra, hidakra, autópálya-építésre, kórház-, iskola-, óvoda-, bölcsődefelújítására és építésére több mint 10 ezer milliárd forintot költöttünk!
3. A németek precízek, mindent kiszámolnak. A University of Bonn, Németország elit kutatóegyetemének kutatói számszerűsítették a 2006-os németországi foci-vb és a végén elért 3. helyezésük német gazdaságra gyakorolt közvetett, vagyis járulékos hatásait. Előzetesen a német kormány 1,6 százalékos növekedést várt 2006-ra, látva az eufóriát, az előrejelzésüket 2,3 százalékra módosították, a vége 3,2 százalék lett.
„Az úgynevezett viselkedési közgazdaságtan (behavioural economics) egyre behatóbban foglalkozik a gazdasági növekedés pszichológiai hátterével. Ha bizakodók az emberek, reménnyel telve formálják a jövőjüket, többet fogyasztanak, vállalkozóként bátrabban ruháznak be. A »feelgood factor« 1,6 százalékpontot tett hozzá Németország 2006-os gazdasági növekedéséhez. Az idei magyar GDP 1,6 százaléka 1000 milliárd forint” – írta az államtitkár.
„A közvetlen hatásról pedig eddig szót sem ejtettem, vagyis hogy a stadionokat magyar munkások építették, magyar mérnökök tervei alapján, magyar anyagból. Tehát az a pénz, amit stadionokra költöttünk, a magyar gazdaságba áramlott vissza. Arról meg végképp nem beszélve, amikor a mérkőzés elején és végén 70 ezer torokból felcsendül a Himnusz. Az érzés. Megfizethetetlen” – tette hozzá György László.
Borítókép: Puskás Aréna (Fotó: Mirkó István)
