Rendkívüli nehézségeket okozott az idén a hazai gazdálkodóknak az aszály, a növénytermesztést és az állattenyésztést sem kerülték el a szárazság hatásai. A szűkös gabonatermés és a meredeken emelkedő árak mellett a szálas takarmányból is jóval kevesebbet takaríthattak be a termelők. Nem csoda hát, ha a történelmi mértékű aszály miatt egyre több gazda keres alternatív takarmányozási megoldásokat.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közzétett elemzés szerint bizonyos állatfajok esetében akár a szőlőtörköly is enyhítheti a takarmányozási problémákat.
A hazai szabályok alapján azoknak a gazdálkodóknak vagy szervezeteknek, amelyek 25 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állítanak elő bort vagy dolgoznak fel szőlőt, a keletkezett mellékterméket ki kell vonniuk. A szőlőtörkölyt vagy borseprőt akár szerves trágyaként, komposzt készítésére vagy takarmánykészítésre is felhasználhatják a borászatok. A NAK tanulmánya szerint a törköly alapvetően azokat a szilárd részeket tartalmazza, amelyek a cefre préselése után maradnak vissza, ezek a kocsány, a héj és a mag.
Mára az előállítandó borfajtától függően az elterjedt gyakorlat az, hogy a fürtöket bogyózzák zúzás előtt, aminek következtében sem a borban, sem a melléktermékekben nem jelenik meg a szárak kesernyés, fanyarkás íze, ami takarmányozási szempontból is előnyös.
Az így kapott szőlőtörköly sok vizet tartalmaz, ezért gyorsan, akár egy nap alatt is megromlik és etethetetlenné válik. Ezért ha nincs mód az azonnali felhasználásra, akkor szárítani vagy silózni kell. A szárított, majd megőrölt törköly energiatartalmát és ízét kis mennyiségű melasz hozzáadásával lehet fokozni. Melegebb éghajlatú országokban a friss törkölyhöz jó minőségű búzakorpát vagy paradicsompépet adnak.
Az így besilózott takarmány jó minőségben tárolható, ízletes takarmányt ad, amit juhoknak és kecskéknek, pecsenyenyulaknak, sertéseknek és brojlereknek is adható.
