További élelmiszer-drágulást sejtetnek a magasba szökött agrárárak

Kiugró, negyvenszázalékos emelkedést mért a mezőgazdasági termelői árakban a KSH. A drágulás jelentős – a termékláncban mégis a legkisebb – mértékben megjelent az élelmiszerárakban is. A jelenlegi keresletcsökkenés a gyenge forintárfolyam okozta jó exportpozíciók és az ünnepi nagybevásárlások miatt nem tudja majd fékezni az árak emelkedését – olvasható a VG.hu cikkében.

Az idei első fél évben negyven százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak, ezen belül pedig 44 százalékkal a növényi termékek, 31 százalékkal az állatok, állati termékek ára – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Még hat a Covid is

A drasztikus áremelkedést a KSH több tényező együttes hatásaként írja le, és a Covid–19-járvány miatt kialakult ellátási és kereslet-kínálati zavarok részleges fennmaradásával, valamint a gazdaság újraindulásával párhuzamosan dráguló energiaárakkal magyarázza. Mint írták: az ágazaton belüli, elsősorban állategészségügyi problémák is fokozták a drágulást. Az orosz‒ukrán háború élelmiszer- és energiaellátási, valamint általános bizonytalanságot hozott a világpiacon, és az időjárás is kedvezőtlenül alakult az első fél évben. 

A gabonafélék és az olajos növények ára dinamikusan, összességében 61, illetve 59 százalékkal növekedett Magyarországon. A drágulás mögött a takarmánynövények iránti élénk nemzetközi kereslet és a háború miatt kialakult szállítási problémák állnak. 

Az árakat növeli az egész Európára kiterjedő aszály, amely csökkentette a terméseredményeket és a terméskilátásokat.

A gyümölcsök ára a többi termékcsoporttal ellentétben 7,4 százalékkal csökkent. Az eper ára 2020-ban kiugró mértékben, a felével emelkedett, amit a Covid–19-járvány miatti nemzetközi szállítmányozási nehézségek okoztak. A kisebb mennyiségű importtermék ugyanis nem tudta lenyomni a magyar eper árát. Idén viszont az Európán belüli szállítások rendeződésével újra nagy tételben jött be eper, lenyomva a hazai árat, így az 14 százalékkal maradt el az előző évitől. A meggyfélék ára 7,2 százalékkal, a burgonyáé és a zöldségé 21, illetve húsz százalékkal volt magasabb az első fél évben az előző év azonos időszakához mérten.

Az élő állatok ára 34 százalékkal emelkedett az első fél évben. Ezt az adatot felfelé húzta a vágócsirke, amelynek felvásárlási ára tavaly január óta folyamatosan növekszik, és az idei első fél évben 42 százalékkal volt drágább, mint az előző év azonos időszakában. A madárinfluenza következtében csökkent a vágócsirke mennyisége, miközben a termelési költségek számottevően növekedtek, ezek a tényezők nyomták felfelé a termelői árakat.

Fotó: KSH

A vágósertés ára viszont az átlag alatt emelkedett, de a 28 százalékos drágulás is meghaladta a Covid–19-járvány előtti csúcsot. Két évvel ezelőtt – elsősorban a járvány miatti zárások következményeként – sertésből túltermelés volt egész Európában, emiatt kevesebb hízót állítottak termelésbe, majd a vágási mennyiség is csökkent. A kereslet élénkülése és a termelési költségek drasztikus növekedése következtében az árak is nagymértékben emelkedtek.

Fejre állt a műtrágyapiac

A mezőgazdasági ráfordítási árak 41 százalékos növekedése a folyó termelőfelhasználás 45 és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 14 százalékos növekedéséből adódott. A legnagyobb mértékben, 204 százalékkal a műtrágyák drágultak az előállítási folyamathoz szükséges földgáz drasztikus árnövekedésének hatására. Ezen belül leginkább a nitrogénműtrágyák drágultak, 253 százalékkal. 

A takarmányok ára jócskán, közel 39 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg a növényvédő szerek 17, az állatgyógyászati készítmények pedig tíz százalékkal drágultak. Az energia és a kenőanyagok ára 36, ezen belül az üzemanyagoké 26 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 22, a gépberuházásoké pedig 9,5 százalékkal emelkedett.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés lefelé húzza az inflációt, de ebből a szempontból új világ köszöntött be – mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. A drágulás azzal függ össze, hogy a Covid-járvány következtében erős hangulati elemek befolyásolták a piacot, amelyek a felhalmozás felé hajtották a fogyasztókat. Az erős kereslet pedig áremelkedést generált – fejtette ki.

A csökkenő keresletnek sincs fékező hatása

A termékláncon végigtekintve az látszik, hogy a legnagyobb mértékű áremelkedések a lánc elején vannak, és ahogy haladunk előre, egészen a fogyasztókig, a drágulás mértéke csökken. (A KSH augusztusban 30,9 százalékos élelmiszer-drágulást mért éves alapon.) Ez viszont azt jelzi, hogy az élelmiszerek a következő időszakban is felfelé tolják majd az inflációt, amit az is előrevetít, hogy az olcsó inputok már elfogytak.  

A magyar adatokat nézve érdemes megemlíteni, hogy a FAO élelmiszer-árindexe csökken, jelezve, hogy a piacokon enyhült a nyomás, ezeken az árakon már mérséklődik a kereslet. Magyarországon azonban továbbra is magas az agrártermelői árak növekedése, ami abból is fakad, hogy jellemzővé vált a gazdálkodók körében a termények visszatartása, emiatt például a kukorica belföldi árai elszakadtak a tőzsdei folyamatoktól. 

Jellemző, hogy a kukoricaárakat az sem tudta lejjebb nyomni, hogy havi százezer tonna körüli import jön be az országba.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Beol/Mediaworks/Bencsik Ádám)