További élelmiszer-drágulást sejtetnek a magasba szökött agrárárak

Kiugró, negyvenszázalékos emelkedést mért a mezőgazdasági termelői árakban a KSH. A drágulás jelentős – a termékláncban mégis a legkisebb – mértékben megjelent az élelmiszerárakban is. A jelenlegi keresletcsökkenés a gyenge forintárfolyam okozta jó exportpozíciók és az ünnepi nagybevásárlások miatt nem tudja majd fékezni az árak emelkedését – olvasható a VG.hu cikkében.

Az élő állatok ára 34 százalékkal emelkedett az első fél évben. Ezt az adatot felfelé húzta a vágócsirke, amelynek felvásárlási ára tavaly január óta folyamatosan növekszik, és az idei első fél évben 42 százalékkal volt drágább, mint az előző év azonos időszakában. A madárinfluenza következtében csökkent a vágócsirke mennyisége, miközben a termelési költségek számottevően növekedtek, ezek a tényezők nyomták felfelé a termelői árakat.

Fotó: KSH

A vágósertés ára viszont az átlag alatt emelkedett, de a 28 százalékos drágulás is meghaladta a Covid–19-járvány előtti csúcsot. Két évvel ezelőtt – elsősorban a járvány miatti zárások következményeként – sertésből túltermelés volt egész Európában, emiatt kevesebb hízót állítottak termelésbe, majd a vágási mennyiség is csökkent. A kereslet élénkülése és a termelési költségek drasztikus növekedése következtében az árak is nagymértékben emelkedtek.

Fejre állt a műtrágyapiac

A mezőgazdasági ráfordítási árak 41 százalékos növekedése a folyó termelőfelhasználás 45 és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 14 százalékos növekedéséből adódott. A legnagyobb mértékben, 204 százalékkal a műtrágyák drágultak az előállítási folyamathoz szükséges földgáz drasztikus árnövekedésének hatására. Ezen belül leginkább a nitrogénműtrágyák drágultak, 253 százalékkal. 

A takarmányok ára jócskán, közel 39 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg a növényvédő szerek 17, az állatgyógyászati készítmények pedig tíz százalékkal drágultak. Az energia és a kenőanyagok ára 36, ezen belül az üzemanyagoké 26 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 22, a gépberuházásoké pedig 9,5 százalékkal emelkedett.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés lefelé húzza az inflációt, de ebből a szempontból új világ köszöntött be – mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. A drágulás azzal függ össze, hogy a Covid-járvány következtében erős hangulati elemek befolyásolták a piacot, amelyek a felhalmozás felé hajtották a fogyasztókat. Az erős kereslet pedig áremelkedést generált – fejtette ki.

A csökkenő keresletnek sincs fékező hatása

A termékláncon végigtekintve az látszik, hogy a legnagyobb mértékű áremelkedések a lánc elején vannak, és ahogy haladunk előre, egészen a fogyasztókig, a drágulás mértéke csökken. (A KSH augusztusban 30,9 százalékos élelmiszer-drágulást mért éves alapon.) Ez viszont azt jelzi, hogy az élelmiszerek a következő időszakban is felfelé tolják majd az inflációt, amit az is előrevetít, hogy az olcsó inputok már elfogytak.  

A magyar adatokat nézve érdemes megemlíteni, hogy a FAO élelmiszer-árindexe csökken, jelezve, hogy a piacokon enyhült a nyomás, ezeken az árakon már mérséklődik a kereslet. Magyarországon azonban továbbra is magas az agrártermelői árak növekedése, ami abból is fakad, hogy jellemzővé vált a gazdálkodók körében a termények visszatartása, emiatt például a kukorica belföldi árai elszakadtak a tőzsdei folyamatoktól. 

Jellemző, hogy a kukoricaárakat az sem tudta lejjebb nyomni, hogy havi százezer tonna körüli import jön be az országba.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Beol/Mediaworks/Bencsik Ádám)