A szén felhasználása több szempontból is lényeges a gazdaságban: nem csupán tüzelőanyagként vehető igénybe, hanem fontos része a vaskohászatnak, pontosabban a koksz előállításának is. Ezáltal ahhoz, hogy a vaskohászatok működjenek, valamint hogy a vas mint építőanyag hozzáférhető maradhasson, elengedhetetlen a kőszén folyamatos biztosítása.
Oroszország szénexportja főként a kelet-ázsiai térségbe koncentrálódik, mindazonáltal az olyan jelentős ipari termelést végző európai országok, mint Lengyelország, Hollandia, Németország szintén figyelemre méltó mennyiséget importálnak országukba – mutat rá az Oeconomus tanulmánya. Ukrajna estében a kőszén viszont inkább brikett formájában hagyja el jelentős mértékben az országot, ezáltal a világ szénbrikettexport-listáján a 25. helyen állt 2020-ban. Ebben a formában a szén jellemzően fűtőanyagként funkcionál. Fontosabb exportpartnerei ebben Németország, Bulgária, Lengyelország és Örményország is.
Keleti szomszédunk esetében emellett érdemes figyelembe venni a szénkészletek mennyiségét is – figyelmeztet az összefoglaló –, a világ összes szénkészletének, mintegy 3,33 százaléka itt összpontosul, ezáltal a hetedik helyet foglalja el a globális listán.
A háború 2014-es kezdete óta az ukrán területeken történő széntermelés mértéke drasztikusan visszaesett, a 2013-as értékekhez képest 2016-ra csaknem megfeleződött. Ennek egyik fő oka, hogy a szénbányák nagy része azokon a területeken található, ahol az orosz–ukrán konfliktus is zajlik, jellemzően a Donyeck medencében. Mára, az orosz annexió további kiszélesedése miatt ezeken a területeken még inkább lecsökkent a termelés, a bányák nagy része nem, vagy csak jóval kisebb mértékben működik, mint néhány éve. Ez a visszaesés a termelésben pedig nemcsak Ukrajnát, hanem azokat a partnerországokat is érinti, amelyek számára innen érkezett szén valamilyen formában.
Európa szénellátása szempontjából eddig Oroszország volt mérvadó, az érvényes szankciók miatt azonban nehezebb lett az érintett importáló országok helyzete.
Lengyelország és Németország jelentős mennyiségben importált orosz szenet az elmúlt években, így esetükben az idén augusztusban az Európai Unió által hozott szénimporttilalom hatása várhatóan markánsan fogja érinteni az ipari termelés mértékét, amennyiben más alternatív lelőhelyekről nem érkezik elegendő mennyiség. Oroszország helyett az Európai Unió Kolumbiából, az USA-ból és Dél-Afrikából tervezi pótolni a kieső mennyiséget. Magyarország importrészesedése 2019-ben tíz százalék körül mozgott, a szankció mégis hatással lehet a magyar iparra is, főként a hazai vaskohászatra.
A beszerzés helyére vonatkozóan tehát ismertek a lehetséges alternatívák, ugyanakkor figyelembe kell venni a szén világpiaci árának drasztikus emelkedését is: idén február és június között 69,31 százalékkal nőtt, így várhatóan év végéig további emelkedést fog mutatni.
Németország és Lengyelország esetében még egy fontos, és nem figyelmen kívül hagyható tényt érdemes megemlíteni: mindkét ország esetében magas a szénalapú energiatermelés, ezáltal az orosz és ukrán importszén hiánya az energiafelhasználás ezen ágában is megmutatkozik majd – fűzi hozzá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)
