Ilyen opciókkal megéri kisboltot fejleszteni, kérdés persze, hogy ezek az egységek önállóan képesek-e megállni a lábukon, tekintettel arra, hogy most jelentősen elszálltak az energiaárak. Itt jönnek képbe az élelmiszerláncok, amelyek szívesen látják a saját rendszerükben ezeket az úgynevezett mezítlábas üzleteket. Ráadásul nagy előnyük, hogy egyes termékeket (beszerzési társaságokról lévén szó) kedvezményesen tudnak átadni a boltoknak. Így win-win alapon újulhat meg a bolt, hiszen jól jár vele a kistelepülési vásárló és jól jár a nagyobb árréstömeggel a kisboltos is. Valahol a két tényező egyensúlyában rejlik a felújított kisbolt hosszú távú fenntarthatósága.
Nagy kérdés azonban, hogy középtávon a keménydiszkontok mennyire szeretnének „behatolni” a vidék kiskereskedelmi életébe. Ma az Aldi és a Lidl – de ide sorolható a Penny is – jellemzően a városokban, kisvárosokban épít lakóhelyközeli üzleteket, a nagyobb lélekszámú településeken akár kettőt, hármat is. Viszont a falvakban nem jellemző a jelenlétük, és egyes elemzések szerint az üzletpolitikájuk itthon nem is mutat afelé, hogy a falvakban nyerjenek teret.
Ettől függetlenül a Magyar falu programban megújult kisboltok nemcsak a helyiek életére, hanem a teljes élelmiszer-kereskedelemre kihatással vannak, és borítékolható, hogy a kisboltokat a program visszahelyezi a kereskedelmi térképre.
Borítókép: Illusztráció. (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!