Tízéves a trafiktörvény: bizonyítottak a dohányboltok

A dohány-kiskereskedők szövetsége szerint a lassan egy évtizede működő trafikok jól integrálódtak a települések szövetébe.

Lengyel Antal ugyanakkor azt tartja a legfontosabbnak, hogy a dohányboltok mára a helyi közösségek szerves részét képezik, integrálódtak a települések szövetébe. 

Trafikos kollégáink legtöbbször a település lakói, ismerik a törzsvevőket, a boltba betérőket, és a koronavírus-járvány idején, a legnagyobb lezárások közepette is helytálltak – sokszor egyetlen üzletként nyitva tartva a környéken

– mondta, megemlítve, hogy más országokban is akadt hasonlóra példa: Olaszországban a trafikok bevonásával osztotta ki a kormány a pandémia idején a lakosságnak a védőmaszkokat.

Mi változott az eltelt évtizedben?

Amióta létrejött a trafikrendszer, óriásit fordult a világ, a dohányüzletek több olyan változást éltek meg, amelyek alapjaiban alakították át a munkájukat – mondta Lengyel Antal, példaként említve, hogy európai uniós előírás nyomán bevezették azt a rendszert, amely „a gyártól a hamutartóig” nyomon követi a dohánytermékeket. Ez azt jelenti, hogy minden egyes csomag dohánytermék egyedi azonosítót kap a gyártás során, így pontosan nyomon követhető, hogy egy csomag cigarettát

• hol és mikor gyártottak,
• hogyan került be az országba,
• mikor került a nagykereskedőhöz, és
• pontosan mikor és melyik dohányboltba szállították ki eladás céljából.
  Ezt az intézkedést követte az ízesített cigaretták kivezetése a piacról, s végül ez év elejétől a dohányboltok polcain kizárólag márkajelzést nem tartalmazó, egységes csomagolású termékek kaphatnak már helyet. 

Európai tendenciákat is követve úgy látjuk, hogy a fogyasztói érdeklődés a hagyományos (füstös) dohánytermékek felől az új generációs termékekre terelődik át. Mivel ezek általában ugyanúgy nikotint tartalmaznak, fontosnak tartjuk, hogy ugyanabban az ellenőrzött értékesítési csatornában kapjanak helyet, mint a hagyományos cigaretták és más dohánytermékek

– tette hozzá.

Milyen a trafikosok jövőképe?

A hazai trafikszektor jelentősnek mondható, hiszen körülbelül 18 ezren dolgoznak az ágazatban, a dohányboltokat pedig családi vállalkozások üzemeltetik, amelyek kivétel nélkül magyar tulajdonosok kezében vannak – írja a VG.

A trafikosok legnagyobb seregszemléjét, a Tabak Expót kedden rendező érdekképviseletük olyan működési környezet kialakulásáért lobbizik, amely hosszú távon is biztos megélhetést garantál ezeknek a családoknak. Az elnök fontosnak nevezte azt is, hogy képzett munkaerő álljon a pult mögött, ezért létrehoztak egy képzési programot.
A rezsiköltségek elszabadulása viszont a trafikosokat is sújtja, hiszen az energia drágulása jelentős többletkiadást ró rájuk, ami ha így marad, akkor a működésüket is veszélybe sodorja – figyelmeztetett Lengyel Antal, aki ezért támogatási programot javasol a kisvállalkozások fennmaradása és a munkahelyek megőrzése érdekében.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: egy nemzeti dohánybolt a főváros VII. kerületében a Garay utcában (Fotó: MTVA/Róka László)