„A 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezése 2010. január 1-jére, a 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció elhagyása, a 2009. évi 13. havi nyugdíj második részének a visszavonása, míg 2010-től a 13. havi juttatás megszüntetése” – a többi között ez szerepelt a Bajnai-kormány válságkezelő programjában. Emlékezetes, a kormányfőként megbukott Gyurcsány Ferenc volt minisztere, Bajnai Gordon vette át 2009 áprilisában a hatalmat, méghozzá választások nélkül. A volt miniszterelnök utódja elődjéhez hasonlóan az emberek sarcolásával próbálta kezelni a nehézségeket, kormánya nem kímélte a nyugdíjasokat sem. Lapunk is megírta, hogy az Országgyűlés 2009. május 11-én az MSZP és az SZDSZ képviselőinek támogatásával szavazta meg a nyugdíjasokat hátrányosan érő javaslatokat.
A nyugdíjakat érintő megszorításokkal 2009-ben százmilliárd, míg 2010-ben több mint 280 milliárd forintot vettek el az idősektől.
Az összeg legnagyobb tétele a 13. havi nyugdíj megszüntetése volt, amely 2009–2010-ben összességében 160 milliárd forintos juttatást jelentett volna. Mindezek fényében álságosnak és hiteltelennek tűnik, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) árnyékkormánya most a nyugdíjasoknak kezdett ígérgetni.
„Egy baloldali kormány sosem kényszerítené a nyugdíjasokat arra, hogy válasszanak a rezsi befizetése, a gyógyszerek kiváltása vagy a bevásárlás között. Pedig tudom, hogy már most több ezer idős ember él így, vagy jut majd erre a sorsra. Ebbe a méltatlan helyzetbe az Orbán-kormány juttatta a nyugdíjasokat, de dolgozunk azon, hogy közösen változtatni tudjunk rajta” – írta közösségi oldalán Dobrev Klára, a DK árnyék-miniszterelnöke. A valóság azonban pont az ellenkezőjét mutatta az idézett mondatoknak.
A baloldal kormányzásának következményeként azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonaikat, 15 százalékra nőtt.
Az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikájának eredményeként az Európai Unióban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehézséggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya 15-ről hat százalékra apadt.
Dobrev Klára erről hallgat, ahogy arról is, hogy az Orbán-kormány visszaállította a 13. havi nyugdíjat, és olyan gazdaságpolitikát alakított ki, amely lehetővé teszi a nyugdíjprémium kifizetését is.
A nyugdíjprémium akkor jár, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot a költségvetési egyensúly megmaradása mellett. Ezzel kívánta pótolni a Bajnai-kormány a 13. havi nyugdíj elvételét. Az Orbán-kormány azonban úgy vezette vissza a 13. havi juttatást, hogy fenntartotta a nyugdíjprémium intézményét is.
Mindennek eredményeként, azaz az új gazdaságpolitikának köszönhetően vált lehetővé, hogy az elmúlt évtizedben ne csak megmaradjon, hanem emelkedjen is a nyugdíjak reálértéke.
A nyugdíjak összege 2010 óta mintegy hetven százalékkal nőtt, vásárlóerejük pedig mintegy húsz százalékkal emelkedett. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a minap emlékeztetett: a baloldal kormányzása alatt többször is előfordult, hogy jelentősen csökkent az átlagnyugdíj értéke. Sőt, 2006 és 2010 között mintegy négy százalékkal esett vissza a nyugdíjak reálértéke. Januárban ráadásul újabb nyugdíjemelés várható, ennek mértékéről decemberben dönt a kormány.
Borítókép: A nyugdíjak összege 2010 óta nagyjából hetven százalékkal nőtt (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
