2008-ban a Gyurcsány-kormány több tekintetben is módosította az új nyugdíjak megállapításának módját, és a módosítások egyenlegeként az ettől kezdve nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíját nyolc százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg, mint a korábbi szabályok szerint. A nyugdíjasok helyzetét tovább nehezítették 2009-ben, amikor eltörölték a 13. havi nyugdíjat. Mindez érzékenyen érintette a magyar társadalmat, különös tekintettel az idős korosztályokra.

A balliberális kormányzás hibái miatt nemcsak a nyugdíjasok számára kulcsfontosságú egészségügyi rendszer vesztett el fontos kapacitásokat – mindamellett, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj növelte a (kis)nyugdíjasok kiadásait –, hanem az időskorúak bevételei is jelentős csökkenést szenvedtek el, hiszen a 13. havi nyugdíj megszüntetése mellett 2002–2010 között összesen 51,8 százalék volt az infláció. A 2009-ben hozott törvény értelmében megemelték a nyugdíjkorhatárt, 2013 és 2022 között fokozatosan, 62-ről 65 évre. A cinizmus csúcsaként pedig Gyurcsány azt a homályos ígéretet tette, hogy majd akkor fizetnek nyugdíjprémiumot, ha a gazdaság teljesítménye ezt lehetővé teszi. Ennek konkrét felételeként a 3,5 százalékos gazdasági növekedést jelölték meg. A csőd szélére sodort gazdaság miatt ez persze nevetséges elképzelés volt a baloldali kormány idején.

A 2008-as szociális népszavazás révén a jobboldal képes volt rákényszeríteni a baloldalt a vizitdíj és a kórházi napidíj kivezetésére. Azonban gyökeres változás a nyugdíjasok helyzetében a nemzeti oldal kormányra kerülését követően állt be. A 2010-es „fülkeforradalom” után az Orbán-kabinet megkezdte a gazdaság rendbetételét, az ország helyzetének normalizálását. 2011-ben a Nők 40 program bevezetésével a kormányzat biztosította, hogy negyven év igazolt munkaviszonyt követően a nők nyugdíjba mehetnek. A korkedvezményes nyugdíjazás lehetővé teszi a nagymamáknak, hogy aktívan részt vegyenek unokájuk gondozásában, és ezzel is segítsék a fiatal édesanyák visszatérését a munkába. A program tehát erősíti a munkaalapú gazdaságot, és segít a fiataloknak visszatérni a munkaerőpiacra.

A nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében a kormányzat 2012-től inflációkövetésen alapuló rendszert vezetett be. A 2010–2018 közötti (a baloldali kormányokéhoz képest sokkal alacsonyabb) 21,5 százalékos inflációt kompenzálandó mintegy 29,9 százalékos nyugdíjemelés történt. Ez 6,9 százalékos reálérték-emelkedést eredményezett. Tehát – a baloldali kormányzással ellentétben – nemhogy nem csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, hanem még nőtt is.

A Fidesz–KDNP által 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés pedig biztosította az alacsony lakossági energiaárakat, szemben a baloldal brutális áremeléseivel. Mindennek szerves folytatásaként a nemzeti kormány révén 2016-ban, karácsony előtt tízezer forint értékű Erzsébet-utalványt vehettek kézhez a nyugdíjasok. Egy évvel később a kormány ugyanilyen összegű külön juttatásról is határozott. 2017-ben, a harmadik Orbán-kormány idején fizettek először nyugdíjprémiumot. 2018-ban húsvét előtt vitték ki a postások a boltokban elkölthető utalványokat. Ezt követte 2019-ben a fűtésszezon kezdetén kiküldött rezsiutalvány. Ezen túl a kormány 2021-től kezdődően visszavezette a 13. havi nyugdíjat is, ezzel korrigálva a baloldal régi bűnét.

További stabilizációs tényezőként hat az idősek helyzetére, hogy a kormány 2022. február elsejétől árstopot vezetett be több alapvető élelmiszerre. Ebből fakadóan az érintett termékeket a 2021. október 15. napon alkalmazott árnál drágábban nem lehet kiskereskedelmi forgalomba hozni. Amennyiben végigtekintünk az árstopban érintett élelmiszereken, akkor látható, hogy az alacsony vagy átlagnyugdíjjal rendelkezők számára kulcsfontosságú termékekről van szó: kristálycukor, búzafinomliszt (BL 55), finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég és ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej.

A nemzeti kormány a háborús inflációt kompenzálandó, idén másodjára is inflációs nyugdíj-kiegészítésben részesíti a magyar nyugdíjasokat, amelyet november 11-étől folyósítanak. Ennek keretei közt mintegy 620 milliárd forintot biztosít a kormány az időseknek, így őrizve meg a szankciós válságban is a nyugdíjak értékét.

A jobboldal intézkedéseinek köszönhetően a nyugdíjasok relatív szociális biztonságot élvezhetnek a fokozódó globális nehézségek ellenére, hiszen csak idén összesen 14 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Az Eurostat adatai szerint az EU-tagállamok közül Magyarországon alacsonynak tekinthető azon 65 év feletti nyugdíjasok aránya, akiket szegénység fenyeget. 2021-ben Lettországban a nyugdíjasok felét, Romániában ötödét fenyegette a szegénység, de még az uniós átlag is 15,7 százalék volt. Ezzel szemben Magyarországon 14,3 százalék volt ugyanez az érték. Hazánk olyan országokat előzött meg, mint Németország (19,3 százalék), Belgium (15,9 százalék) vagy éppen Ausztria (14,9 százalék).

Az egykori baloldali-liberális kormánypártok saját ciklusaik idején jelentősen megnehezítették a nyugdíjasok mindennapi megélhetését, miközben ellenzékben a jobboldal időseket támogató intézkedéseit próbálják ellehetetleníteni. A baloldali pártok nem szavazták meg sem a Nők 40 programot, sem a rezsicsökkentést. Sőt! Márki-Zay Péter odáig ment, hogy a 13. havi nyugdíj ellen is szót emelt, veszélyes és felelőtlen lépésnek tartva annak visszaállítását.

Politikusaik a rezsicsökkentést is támadják, amely „a legkárosabb intézkedések egyike Magyarországon” – ahogyan Bokros Lajos fogalmazta meg a Népszavának. Dávid Ferenc, a DK politikusa pedig az alapvető élelmiszerek árát stabilizáló hatósági árszabást kritizálta, mondván felesleges és egyszerű kampányfogás az élelmiszerárstop. Mindez jól mutatja, hogy a baloldal nem a magyar nyugdíjasok, hanem az amerikai dollárok felé köteleződött el.

A szerzők: Tóth Erik kutatási igazgató és Bozsonyi Károly kutatási tanácsadó, Alapjogokért Központ

Borítókép: illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)