Szeptemberben az építőipari termelés a nyers adatok szerint 1,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 3,3 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,2 százalékkal nagyobb volt az augusztusinál.
A harmadik negyedévben az ágazat termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – 26,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A megkötött új szerződések mértéke 20,9 százalékkal visszaesett a 2021. szeptemberi bázishoz képest.
Az év első kilenc hónapjában az építőipari termelés 4,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
Regős Gábor szerint az építőipar teljesítménye szeptemberben kedvezően alakult, ez alapján
az ágazat a harmadik negyedévben pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez.
A Makronóm Intézet szakmai vezetője hangsúlyozta: a kereslet továbbra is megvan, és a magas energia- és nyersanyagárak ellenére is tud termelni az ágazat. Regős Gábor a drágulással kapcsolatban rámutatott: a negyedéves alapú drágulás lassult, már „csak” 5,2 százalékot tett ki.
Ez mutathatja azt is, hogy az új rendelések mérséklődése miatt az ágazat a korábbinál csak kisebb ütemben tudja emelni árait.
– mutatott rá, hozzátéve azt is, hogy bár az új rendelések mértéke mérséklődött, ami az állami beruházások elhalasztásával magyarázható, de drasztikus bezuhanásról nem beszélhetünk, így a következő hónapokban is stabil maradhat a szegmens termelése. A rendelésállomány mérséklődése hozzájárulhat ahhoz, hogy az ágazat túlterheltsége csökkenjen, és ezáltal a lakossági megrendeléseket is könnyebben teljesíthessék.
– Az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek várhatóan nem fogják jellemezni a következő időszakot – közölte Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője, hozzátéve, hogy 2023 elejétől jelentős kihívások elé kerül az iparág. Szerinte az alapanyag-ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapid módon növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő mértékű állami megrendelések bizonytalanságot és lassulást okozhatnak az építőiparban.
Horváth András rámutatott:
a kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján az év elején várt 10 százalék körüli áremelések helyett nem ritkán 25-30 százalék körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) korábbi felméréséből az is kiderült, hogy az ágazat cégeinek 45 százaléka számít árbevétele növekedésére az idén, jövőre azonban már csak 14 százalékuk.
