Felülírták a piaci folyamatok az építési vállalkozók idei évre szóló áremelkedési várakozásait – világít rá az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elemzése. Az építésgazdaság területén tapasztalható áremelkedés több mint duplája a fogyasztási ár növekedésének – mutat rá a Koji László, a szakmai szövetség elnöke.
A szövetség elemzéséből kiderül: mind az új építéseknél, mind a felújításoknál megjelenik a drasztikus áremelkedés, és egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy az év végéig változna a helyzet. Az építőipari alapanyag- és építési termékeket gyártó vállalkozások az orosz–ukrán háború piaci hatásait, a kivitelezők a beszerzési nehézségeket már az év első felében beárazták. További kitettséget jelentenek ugyanakkor a kiszámíthatatlan energiaár-változások és a forint–euró árfolyam változása.
Az építési termékek gyártásának költségei között az energiaköltségek részaránya átlagosan 25 százalékos nagyságrendet jelent, de vannak olyan építési termékek (többek között a cement, égetett kerámia, tégla, egyes szigetelőanyagok), ahol ez az arány magasabb annak ellenére, hogy az anyaggyártók nagy többsége modern, energiatakarékos berendezésekkel, technológiával termel – részletezi az ÉVOSZ közleménye.
A forint árfolyamának euróhoz való viszonyulása a kivitelezőknél tud üzleti sokkot okozni, hiszen a felhasznált építési termékek, anyagok 48 százaléka importból érkezik. A nemzetközi beszállítói láncok problémái a hazai kivitelezési idők hosszabbodását eredményezik. A forint további apró gyengülése is jelentős árfelhajtó tényező az építésgazdaságban – hívja fel a figyelmet a szakmai szervezet.
Az elemzés arra is kitér: az építőiparban a szakmunkások és mérnökök megtartása várhatóan tovább növeli a vállalkozások költségeit, amit a cégeknek be kell vállalniuk annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi munkaerő piacon munkaadóként versenyben tudjanak maradni.
Az ÉVOSZ tapasztalatai szerint megrendelői oldalról első számú üggyé a finanszírozhatóság kérdése vált. Az állam és az önkormányzatok jelentős volumenű építési beruházásokat halasztanak későbbre. Úgy vélik, a lakosság hitelképességének, az energiamegtakarítást célzó beruházások, felújítások finanszírozhatóságának a határára érkezett.
A hazai és külföldi befektetők eddig állami támogatásokra számítottak, azonban egyre inkább értékelnék az egyéb állami közreműködést – tér ki rá a közlemény. Ilyen az állami, önkormányzati területek vállalkozásba adása, közreműködés a közművesítésben, a magánerőből megépített létesítmények állami, közösségi igénybevétele az üzemeltetés során.
Borítókép: A piaci folyamatok felülírták az építési vállalkozók áremelkedési várakozásait (Fotó: Havran Zoltán)
