Megkezdődött az idei karácsonyfaszezon, a hazai ültetvényeken már elindult a fenyőfák kitermelése. A termelők általában elsőként a földlabdás fákat szedik fel és a Nordmann-fenyőket vágják ki, hiszen ezek a legtartósabbak. Az ezüst- és lucfenyőkkel még várnak a gazdálkodók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete szerint a hazai fenyőből idén sem lesz hiány.
Magyarországon 3000-3500 hektáron folyik kifejezetten karácsonyfa-értékesítési célú fenyőtermesztés, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak vele.
– Hazánkban évente 1,8-2 millió fenyő talál gazdára a karácsonyi időszakban. A fenyőfanevelés több száz család megélhetését biztosítja, a hazai karácsonyfa választásával őket is segíthetjük – hívta fel a figyelmet a NAK.
Az elmúlt években egyértelműen a Nordmann-fenyő irányába tolódott a kereslet, ezzel együtt a kínálat is. Ezüstfenyőt ma már nagyon kevesen választanak. Ennek oka, hogy erősen gyantás, nagyon szúrósak a tűlevelei, ráadásul az ára sem sokban tér el a Nordmannétól. A korábban legnépszerűbb lucfenyő még tartja magát, ez a fajta adja az értékesítés több mint felét.
A magyar termelők a környező országokba, főként Romániába és Szlovákiába is szállítanak fát. Importként elsősorban Nordmann-fenyő érkezik, nagyrészt Dániából, a behozatal mennyisége jellemzően évi ötszázezer darabra becsülhető.
Az élő fenyők mellett a műfenyők piacán is egyre bővül a kínálat. Azokat, akik műfenyő vásárlása mellett döntenek, többnyire a természet féltése vagy a kényelem szeretete vezérli. A közhiedelemmel ellentétben a műanyag fenyő csak hosszú, akár több évtizedes használat után környezetkímélőbb, mint a hagyományos. A műfák zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Erre mutatott rá a Klímapolitikai Intézet korábbi elemzése is, mely szerint a vágott fenyő és az élő, földlabdás növény sokkal jobban kíméli a környezetet, mint a több éven át használható műanyag.
A Klímapolitikai Intézet számításai alapján egy lucfenyő egy év alatt 10-10,5 kilogramm szén-dioxidot nyel el, míg egy két méter magas műfenyő gyártásakor hozzávetőlegesen 40-42 kilogramm szén-dioxid termelődik.
De vannak olyan műfenyők, amelyekbe más anyagot is kevernek a gyártás során, ekkor a szén-dioxid-lábnyom elérheti az ötven kilogrammot is. Ezzel szemben a piacra kerülő fenyőfák nem erdők kiirtásából származnak, hanem faiskolákból érkeznek a családok otthonába.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
