Több száz kérő jelentkezett a fővárosi bérlakásokért

A napokban lesz egy éve, hogy az Országgyűlés megszavazta az Alkotmánybíróság által kifogásolt részeken is pontosított lakástörvény-módosítást. A Vg utánajárt, hogy hol tart az értékesítési folyamat, hány bérlőből lett időközben tulajdonos.

A tavalyi jogszabály-módosítás az eredeti számítások szerint mintegy 

másfél ezer, többségében a budai Várban, kisebb részt az Andrássy úton található állami és önkormányzati bérlakást érinthet, amelyeket a módosítás révén megvásárolhatóvá tett az Országgyűlés. 

A többségében a budai várban, kisebb részben az Andrássy úton, illetve az I. kerület váron kívüli részén, a világörökségi területen és annak felvezető zónájában található bérlakások állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok.

A Vg információi szerint befejezett tranzakcióra még sehol sem került sor, a folyamatban lévők száma is igen szerény, de már legalább vannak konkrét döntések.

Kilencven állami bérlakást adnak el

A Magyar Állam tulajdonában és az MNV Zrt. közvetlen kezelésében álló ingatlanok közül 146, bérleti szerződés útján hasznosított lakást érintenek a lakástörvény 2021. november 18-án hatályba lépett rendelkezései – tájékoztatta a Vg-t az MNV sajtóosztálya. 

Az érintettek közül október elejéig 96 bérlő nyújtott be a forgalmi érték és vételár megállapítására vonatkozó kérelmet, ezek közül hatot  a lakástörvényben nevesített kizáró feltételekkel való érintettség miatt elutasítottak.

A beérkezett kérelmek feldolgozása az MNV Zrt.-nél folyamatos, a forgalmi érték megállapítására a társaság független értékbecslő szakértőt bízott meg minden befogadott – tehát nem elutasított – kérelem esetén.

Azonban még egyetlen esetben sem ment végbe a vételi jog gyakorlására vonatkozó folyamat az állami bérlakások körében, a kérelmek feldolgozása és a vételi kérelmek kormányhivatali elbírálása folyamatban van. Az eladásokból várható bevétel a központi költségvetésbe kerül – tudtuk meg.

Terézvárosban félszáz bérlőből lehet tulajdonos

Előrehaladottabb állapotban vannak a bérlakás-értékesítések Terézvárosban. A VI. kerületben tizenkét műemlék épületben 52 önkormányzati bérlakás megvásárlását teszi lehetővé a törvénymódosítás, ezek közül 51 bérleti szerződése 25 éven túli jogviszonyt tükröz – közölte érdeklődésünkre Pleszel András, a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese. 

Mindeddig három épületből 19 ingatlan bérlője jelezte, hogy élni kíván a számára nemrég megnyílt vételi lehetőséggel, négy tranzakció folyamatban van, de ezek egyike sem zárult le.

A már rendelkezésre álló két ingatlanszakértői vélemény alapján a VI. kerületben folyamatban lévő tranzakciók 40–43,2 millió forint, négyzetméterre vetítve 727,3 ezer, illetve 771,4  ezer forintos fajlagos forgalmi értéket takarnak. Az egyösszegű vásárlásokkal számolva a kedvezményes vételár az esetükben 5,7 millió, valamint 6,2 millió forint, azaz 103,6 ezer és 110 ezer forintos négyzetméteráron jöhet létre a tulajdonszerzés.

Összegző becslés nem készült a vételi lehetőséggel érintett lakásokra vonatkozóan arról, hogy a kerület mekkora bevételhez juthat azok eladásából. A helyi képviselő-testület döntése alapján az ingatlanértékesítésekből származó bevételt az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapítására használják fel.

A legtöbb ingatlan eladására az I. kerületet kötelezi a törvény

A legtöbb bérlakás az I. kerületi önkormányzat területén lett megvásárolható, az ott található 1400 ingatlan közül az előzetes hírek szerint 1100 érintett a törvénymódosításban, az önkormányzat előzetes felmérése szerint azonban 859. 

A helyi képviselő-testület az  október 20-ai ülésén jutott el az első három – Fő utcai – lakás eladására vonatkozó előterjesztés elfogadásáig. Ennek alapján egy 1988 óta bérelt 43 négyzetméteres ingatlant a 40,3 millió forintos forgalmi értékkel szemben a törvényi kedvezmények alapján 4,53 millió forintért vásárolhatnak meg a bérlői. Két másik, ugyanabban a Fő utcai épületben lévő ingatlant, amelyek bérleti jogához egyaránt 2008-ban, csereszerződéssel jutottak a bérlők, ugyancsak kedvezményes áron, az egyiket 55,6 millió forint helyett 24,2 millióért, a másikat a 112,9 milliós forgalmi értékkel szemben 49,1 millióért vásárolhat meg a bérlője.

Az I. kerületben 110 lakóépület társasházzá alakításának előkészítése zajlik hetek, hónapok óta. Mint azt a Vg érdeklődésére és a kerületi honlapon a helyi lakosságnak is jelezte a budavári önkormányzat, 

a hosszú évtizedek óta rendezetlen használati viszonyok jelentősen lassítják a folyamatot.

 Hosszadalmas az előzetes földhivatali adatszolgáltatás, a műszaki dokumentáció földhivatali záradékolása, majd a társasház-alapítás földhivatali átvezetése. A helyszíni felmérést lassítja, amikor a vállalkozó a kiértesített időpontban egy-egy lakásba vagy helyiségbe nem tud bejutni, mert a bérlő a jelzett időpontban nem tartózkodik otthon. Az eredményes társasház-alapításhoz pedig az összes lakásba és helyiségbe be kell jutni – érzékeltették a több oldalról tapasztalható akadályokat.

Hetvenezerből lett másfél ezer Mint emlékezetes, óriási visszhangot keltett tavaly májusban az a törvénymódosító javaslat, amelyet Böröcz László országgyűlési képviselő, egykori Fidesz-frakcióvezető-helyettes nyújtott be eredetileg az összes, legalább 70 ezer önkormányzati és állami bérlakás eladását indítványozva, a bérleti jog időtartamával emelkedő mértékű kedvezményekkel. Ebből a nagy volumenű javaslatból lett – nyilván nem függetlenül a vagyonvesztéssel érintett önkormányzatok tiltakozása nyomán – egy jóval szerényebb, a lakásprivatizációból hajdan kizárt műemléki védettségű ingatlanok bérlőire korlátozódó lehetőség. A törvénymódosítást kezdeményező képviselő az idei országgyűlési választásokon nem jutott be a parlamentbe.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Kiadó lakást hirdető tábla a főváros XI. kerülete egyik új lakóparkjának modern épületén (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)