Az előző, áprilisi kutatáshoz képest 39 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal. Ez a tartalék a megkérdezettek 30 százalékánál legfeljebb három hónapra lenne elegendő.
Anyagi probléma esetén a többség először saját megtakarításához nyúl, vagy a családtól, barátoktól kér kölcsön – ez utóbbi megoldás jóval népszerűbb most, mint áprilisban volt. A legtöbben ingatlanjukat, autójukat és háztartási tárgyaikat tennék pénzzé, ha arra kerülne a sor.
A megtakarítással rendelkezők közül 42 százalék még nem nyúlt hozzá tartalékaihoz, és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. A válaszadók 20 százaléka szerint a közeljövőben adódhat olyan helyzet, hogy szükség lesz erre, és 38 százalék azok aránya, akiknek már hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz, még ha nagy részük, az összes megkérdezett 25 százaléka, igyekszik is azt rendre visszapótolni.
A könnyen mozgósítható megtakarítások közül a készpénz és a hagyományos bankbetét a legnépszerűbb, de egyre keresettebb a nemesfém is. Az aranyat 51 százalék tekinti értékálló befektetésnek, és 25 százalék szeretne a közeljövőben ékszert vagy befektetési aranytömböt venni.
A közlemény az elmúlt évek kihívásaival magyarázza a tartalékképzés felértékelődését. Emellett érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy tavaly és idén, két év alatt a minimálbér és a garantált bérminimum reálértéke is emelkedett – előbbi összesen 38,6 százalékkal, míg utóbbi 35,3 százalékkal. Ez azt bizonyítja, hogy a háború és a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok miatt folyamatosan emelkedő infláció ellenére is képes volt emelkedni Magyarországon.
