Harminchárom pontból áll idén a fogyasztóvédelem égisze alá tartozó ellenőrzési program, míg tavaly 50, két éve pedig 48 volt ez a szám. Az idei ellenőrzések, ahogyan az eddigiekben is, a fogyasztókat hivatottak megvédeni egyrészt a veszélyes termékektől, másrészt a megtévesztő tájékoztatásoktól. Vannak témavizsgálatok, amelyekre szinte minden évben sor kerül – mint például az online kereskedelmi értékesítés és a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói tájékoztatások, a szezonális termékértékesítés szabályszerűsége –, de idén újszerű fókuszpontokat is tartalmaz a program – mondta el a Figyelő.hu-nak adott interjúban Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Kiemelt fókuszpont idén a játékok, a farsangi és halloweenes gyermekmaszkok, jelmezek, parókák, kozmetikumok, univerzális akkumulátortöltők, gyermekgondozási cikkek és a szórakozási célú berendezések és sporteszközök termékbiztonsága, ahogyan a vámriasztással érintett termékek laboratóriumi vizsgálatára, valamint a dohánytermékek és cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának vizsgálatára is sor kerül – ismertette a szakember.
Teljesen új témavizsgálat a magyar nyelv védelmét szolgáló előírások alkalmazásának, valamint a gyermekek testi és lelki integritásának védelmét szolgáló előírások megtartásának ellenőrzése.
A kettős minőségű termékek bírságával kapcsolatban Nagy Andrea Magdolna emlékeztetett: tavaly május 28-tól az érintett vállalkozás nettó árbevétele négy százalék összegű bírsággal, sőt a nettó árbevétel megállapíthatatlansága esetén legalább kétmillió euró összegű
fogyasztóvédelmi bírsággal szankcionálható az úgynevezett „kettős minőség” mint megtévesztő kereskedelmi gyakorlat, melyre vonatkozóan a jogi szabályozást először a visegrádi négyek, azon belül is Magyarország szorgalmazta.
Eszerint a fogyasztókat megtévesztőnek, ezért tilalmazottnak minősül az olyan gyakorlat, amelynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak.
Nagyon leegyszerűsítve tehát olyan esetekre vonatkozik ez, amikor például egy adott élelmiszer, háztartási, vegyipari termék, kozmetikum úgy kerül kereskedelmi forgalomba, hogy megjelenésében, címkézésében azonos, de a termék összetétele, minősége, hatóanyag-tartalma országonként eltér, méghozzá jelentősen érezhetően, miközben az eltéréseket jogszerű és objektív tényezők nem mentik – ismertette.
Arra a kérdésre, hogy fogyasztóvédelmi jog terén hol tart hazánk, Nagy Andrea Magdolna úgy fogalmazott: nagyjából ugyanott, mint más tagállamok.
Ennek oka szerinte, hogy az európai uniós fogyasztóvédelmi jogi szabályozás, bár sok esetben európai uniós rendeletek révén valósul meg, döntően mégis irányelvekkel működik, amelyeket meg kell valósítania minden tagállamnak. És innentől adódhatnak eltérések, hiszen az unió fogyasztóvédelmi irányelveinek egy része úgynevezett minimumharmonizációt tűz célul, megengedve a tagállamoknak, hogy a fogyasztóvédelem magasabb szintű védelmének biztosítása érdekében akár szigorúbb részletszabályozást alkalmazzanak.
Fontos megemlíteni, hogy más tagállamokhoz képest hazánkban komoly többletjogosultságot jelenít meg, mint például a tartós fogyasztási cikkekre biztosított – és a gyártói jótállástól teljesen független – úgynevezett kötelező jótállás jogintézménye, de önmagában az a körülmény, hogy éves szinten tervezett és végigvitt fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzések vannak, ez szintén egyfajta pluszt jelent – részletezte a szakember.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
