Nagyon leegyszerűsítve tehát olyan esetekre vonatkozik ez, amikor például egy adott élelmiszer, háztartási, vegyipari termék, kozmetikum úgy kerül kereskedelmi forgalomba, hogy megjelenésében, címkézésében azonos, de a termék összetétele, minősége, hatóanyag-tartalma országonként eltér, méghozzá jelentősen érezhetően, miközben az eltéréseket jogszerű és objektív tényezők nem mentik – ismertette.
Arra a kérdésre, hogy fogyasztóvédelmi jog terén hol tart hazánk, Nagy Andrea Magdolna úgy fogalmazott: nagyjából ugyanott, mint más tagállamok.
Ennek oka szerinte, hogy az európai uniós fogyasztóvédelmi jogi szabályozás, bár sok esetben európai uniós rendeletek révén valósul meg, döntően mégis irányelvekkel működik, amelyeket meg kell valósítania minden tagállamnak. És innentől adódhatnak eltérések, hiszen az unió fogyasztóvédelmi irányelveinek egy része úgynevezett minimumharmonizációt tűz célul, megengedve a tagállamoknak, hogy a fogyasztóvédelem magasabb szintű védelmének biztosítása érdekében akár szigorúbb részletszabályozást alkalmazzanak.
Fontos megemlíteni, hogy más tagállamokhoz képest hazánkban komoly többletjogosultságot jelenít meg, mint például a tartós fogyasztási cikkekre biztosított – és a gyártói jótállástól teljesen független – úgynevezett kötelező jótállás jogintézménye, de önmagában az a körülmény, hogy éves szinten tervezett és végigvitt fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzések vannak, ez szintén egyfajta pluszt jelent – részletezte a szakember.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!