A hazai GDP-t tekintve a tavalyi harmadik negyedévben bekövetkezett csökkenés miatt – amit elsősorban a mezőgazdasági kibocsátás meredek visszaesése okozott – nagy valószínűséggel technikai recesszióra lehet számítani, ami azonban mérsékelt lehet, a fűtési szezon lefutásával pedig az idei második negyedévtől ismét növekedésre számítanak. Az ukrajnai háború közvetlenül és közvetve is negatívan hat a hazai növekedési kilátásokra, a konfliktus begyűrűző hatása a termelési láncokra, az energia-, nyersanyag- és élelmiszer-ellátásra kiszámíthatatlan. A 2023-as magyar gazdasági növekedés kilátásait pozitív és negatív irányú kockázatok egyaránt övezik.
„Ha a mérföldkőnek tekinthető uniós elvárások teljesítésével sikerül teljesen felszabadítani az uniós pénzeket, Európának sikerül elkerülnie az energiaválságot, az energiaárak csökkennek a jelenlegi szintekhez képest, illetve a mezőgazdaság is a vártnál jobban teljesít, elindulhat egy enyhe bővülés 2023-ban”
– jelezte Suppan Gergely. A Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője szerint a növekedést támogatja továbbá az új ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is. Elmondta: kedvező ugyanakkor, hogy egyelőre sikerült elkerülni az akut energiaválságot az európai gáztárolók kellő mértékű feltöltöttsége, a szokásosnál enyhébb őszi és téli időjárás, valamint az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók alkalmazkodása miatt.
A bankholdig elemzői szerint 2023 végére egy számjegyű lehet az infláció, azután, hogy tavaly decemberben 24,5 százalékos volt az egy évre visszatekintő pénzromlás mértéke, amelyet elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése és az élelmiszerárak gyorsuló emelkedése okozott. Így 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
– A következő hónapokban azonban már érvényesülnek a bázishatások. Továbbá mivel a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, újabb külső ársokkra nem számítunk – tette hozzá Suppan Gergely. A bankholding makrogazdasági elemzői úgy vélik:
idén az infláció eleinte fokozatosan, majd az év közepétől meredeken mérséklődik, az idei év végére egy számjegyű inflációra számítanak. 2023-ban éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció.
A munkaerőpiacon összességében csupán mérsékelt változások várhatók 2023-ban – jelentette ki a vezető elemző. Kissé csökkenhet a foglalkoztatás, míg a munkanélküliségi ráta átmenetileg enyhén emelkedhet. A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése továbbra is két számjegyű, 14-15 százalék közötti lehet.
Tavaly a második félévtől az infláció és a háztartási energiaárak emelkedése miatt érdemben lassult a fogyasztás növekedése: a Magyar Bankholding várakozásai szerint míg 2022-ben 6,1 százalékkal bővülhetett, 2023-ban már 0,8 százalékkal mérséklődhet a háztartások fogyasztása.
Suppan Gergely úgy ítéli meg, hogy 2022-ben a kifejezetten dinamikus első három negyedévi teljesítménynek köszönhetően gyorsulhattak a beruházások: a 2021-es 4,3 százalékos növekedést követően hét százalék feletti bővülésre számítanak a bankcsoport elemzői 2022-ben. Idén azonban kismértékű visszaesést jeleznek előre az emelkedő kamatok, a megugró infláció és költségek miatt romló háztartási és vállalati jövedelmek, a gyengülő konjunktúra, valamint egyes kormányzati beruházások felfüggesztése miatt.
Borítókép: Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője (Forrás: Magyar Bankholding)