Míg az élelmiszer és a háztartási cikkek kereskedelme valamelyest csökkent novemberben az előző évihez képest, az üzemanyag-forgalom jelentősen nőtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. A kiskereskedelem forgalmának mértéke tavaly novemberben összességében 0,6 százalékkal haladta meg a 2021. novemberi mértéket.
A 2022. január–novemberi időszakban a fogyasztás 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
A várakozásoknál szerényebb mértékűnek nevezte a novemberi 0,6 százalékos bővülést Suppan Gergely. A Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom év közbeni jelentős lassulását az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett
az érdemben emelkedő infláció és az energiaáraknak az átlagos fogyasztást meghaladó háztartások számára jelentős emelkedése okozhatták.
Tovább csökkent az élelmiszerüzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése okozhattak.
Suppan Gergely megjegyezte,
az üzemanyag-kiskereskedelem 27,7 százalékos bővülésében a pánikvásárlások mellett a tavalyelőttihez képest élénkülő tranzitforgalom is szerepet játszhatott.
A vezető elemző a kiskereskedelmi forgalom további lassulására számít. Ebben szerepet játszik a növekvő infláció, az egyeseknek meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, valamint a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek és az emelkedő kamatok.
Kiugró mértékben, több mint negyedével emelkedett az üzemanyag-forgalom, azaz a pánikvásárlások jól látszanak a kiskereskedelmi adatokban, így nem is csoda, hogy a kutakon november végére jelentős üzemanyaghiány alakult ki
– hangsúlyozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hozzátéve, hogy 2023-ban az üzemanyagárstop eltörlésével a forgalom volumene várhatóan csökkenésnek indul, amelyet az év elején bekövetkező érdemi béremelések némileg kompenzálnak.
Az élelmiszerek forgalmának jelentős visszaesését a termékcsoport érdemi, átlagosan negyven százalék feletti inflációja magyarázza.
E téren szerinte
a „lefelé vásárlások”, azaz az akciós vagy saját márkás termékek vásárlása mellett vélhetően már megjelent a vásárolt volumen tényleges csökkenése is.
Borítókép: Benzinkút előtt kígyózó sorok az üzemanyagársapka kivezetése előtti napokban (Fotó: Teknős Miklós)
