Sem a termelők, sem a vásárlók nem számítanak az uniónak

Felszámolná a ketreces tojástermelést és a csirkehústermelés elé is komoly akadályokat gördítene az Európai Bizottság tanácsadó testülete. Ha az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) minap megjelent tanulmányában foglaltaknak csak a töredéke valósul meg, az is komoly nehézségeket okozhat a termelésben. Az ágazati szakemberek szerint a javaslatok csupán az állatjóléti szempontokat veszik figyelembe, miközben a hatásuk a termelők mellett a fogyasztókat is súlyosan érintené.

20210602 Tiszadada Tiszadadán, a 2200 lelkes községben az önkormányzat majdnem 250 embert foglalkoztat és ide tartoznak a közmunkások is. Mivel Dadán az önfenntartó falu modelljét követik, megpróbálják előállítani helyben, ami egy falunak szükséges. Dada saját földterülettel rendelkezik, 110 hektár legelővel és 33 hektár szántófölddel. A legelőt a község állattartó gazdái használják, a szántóföldet pedig – kiegészítve tucatnyi kiskerttel – az önkormányzat. A falunak saját tyúkfarmja is van 4000 állattal, így a tésztát is maguknak gyártják. Fotó: Kállai Márton KM Szabad Föld Képen: Tyúkfarm Fotó: Kállai Márton

A most napvilágot látott tanulmány azonban még ennél is továbbmegy, hiszen olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek nemcsak a tojástermelést, hanem a teljes európai uniós baromfiágazatot igencsak érzékenyen érintik. Nem csoda hát, ha az ágazati szereplők a legkevésbé sem örülnek a kezdeményezésnek. Arról nem is beszélve, hogy alig egy évtizede annak, hogy az Európai Bizottság lecseréltette a gazdálkodókkal az addig használt ketreceket, nem csekély anyagi terhet róva ezáltal az ágazat szereplőire. 

A normalitástól és a valóságtól teljesen elrugaszkodott tervről van szó, amelyet szakmainak egyáltalán nem lehet nevezni

– vélekedett a napvilágot látott EFSA javaslatairól Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke. 

Jelentősen csökkenhet a termelés

A szakember lapunknak azt mondta: a tanácsadó testület a csirkékre és az étkezési tojástermelésre kizárólag állatjóléti szempontok szerint fogalmazta meg reformjavaslatait, a módosítások gazdasági, szociális és környezeti hatásait figyelmen kívül hagyva. Szerinte az európai baromfitermelők a tanulmánnyal kapcsolatban néhány héten belül hallatni fogják a hangjukat. Arról egyelőre csak találgatni lehet, hogy e tanulmány hatására mi valósulhat meg, vagyis, hogy az Európai Bizottság végül milyen szigorítások bevezetéséről dönthet.

Csorba Attila szerint az EU-ban kis híján a világ legszigorúbb állatjóléti előírásai érvényesek, melyeknek további szigorítása komoly következményekkel járna. Annak a negatív hatásait pedig minden bizonnyal az európai csirkehús- és tojástermelés, végső soron pedig a fogyasztók éreznék majd meg. 

– A jelenlegi rendszer képes a leghatékonyabban, a legkisebb környezeti terhelés mellett a leginkább piacképes és megfizethető termékeket előállítani. Ha a bevált gyakorlatokat bármilyen mértékben jogszabályi kényszerítéssel (és nem piacvezérelt módon) elkezdjük változtatni, az sérteni fogja a gazdasági, környezeti és fogyasztói érdekeket – hívta fel a figyelmet az elnök. 

Megjegyezte: ma Európában a teljes tojástermelés 45-48 százaléka felújított EU-konform ketreces technológián alapszik, s így képes relatíve olcsón kitűnő minőségű, biztonságos termék-előállításra. Kizárólag élelmezés- és élelmiszer-biztonsági okokból is indokolt ezen rendszerek működése, de egyéb fontos fenntarthatósági és szakmai érvek is mellette szólnak.

Egekbe szökhet a csirkehús és a tojás ára

Az egyoldalú megközelítés helyett azt kell megvizsgálni, hogy egy tervezett módosítás milyen gazdasági, környezetvédelmi és szociális hatásokkal bír. A tanulmányban szereplő intézkedések egyrészt növelik az egységnyi termékelőállítás környezetterhelését, tehát teljesen ellentmondanak a célként megfogalmazott „zöldmegállapodásnak”. Ezenkívül lényegesen drágítják a termelést, ezzel pedig magasabb fogyasztói árakat generálnak. A tanulmányban vázolt intézkedések megvalósításához óriási beruházásokra lenne szükség, ezen kívül hatalmas területet igényelne. 

– Vagy új épületeket állítunk be, és ezzel tovább növeljük az ágazat környezeti lábnyomát, vagy nem leszünk képesek biztonságosan ellátni az európai fogyasztókat tojással és csirkehússal. A növekvő importot pedig olyan harmadik országokból szerezhetjük majd be, ahol még azokat az élelmiszer-biztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat sem tartják be, amelyek az EU-ban már évek óta standard követelménynek számítanak – mutatott rá Csorbai Attila.

Majd hozzátette: óriási a felelőssége az Európai Bizottságnak, hiszen ha enged egy hangos kisebbség nyomásának, akkor megfosztja az emberek nagy részét a szabad választás és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés jogától. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton)