A most napvilágot látott tanulmány azonban még ennél is továbbmegy, hiszen olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek nemcsak a tojástermelést, hanem a teljes európai uniós baromfiágazatot igencsak érzékenyen érintik. Nem csoda hát, ha az ágazati szereplők a legkevésbé sem örülnek a kezdeményezésnek. Arról nem is beszélve, hogy alig egy évtizede annak, hogy az Európai Bizottság lecseréltette a gazdálkodókkal az addig használt ketreceket, nem csekély anyagi terhet róva ezáltal az ágazat szereplőire.
A normalitástól és a valóságtól teljesen elrugaszkodott tervről van szó, amelyet szakmainak egyáltalán nem lehet nevezni
– vélekedett a napvilágot látott EFSA javaslatairól Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke.
Jelentősen csökkenhet a termelés
A szakember lapunknak azt mondta: a tanácsadó testület a csirkékre és az étkezési tojástermelésre kizárólag állatjóléti szempontok szerint fogalmazta meg reformjavaslatait, a módosítások gazdasági, szociális és környezeti hatásait figyelmen kívül hagyva. Szerinte az európai baromfitermelők a tanulmánnyal kapcsolatban néhány héten belül hallatni fogják a hangjukat. Arról egyelőre csak találgatni lehet, hogy e tanulmány hatására mi valósulhat meg, vagyis, hogy az Európai Bizottság végül milyen szigorítások bevezetéséről dönthet.
Csorba Attila szerint az EU-ban kis híján a világ legszigorúbb állatjóléti előírásai érvényesek, melyeknek további szigorítása komoly következményekkel járna. Annak a negatív hatásait pedig minden bizonnyal az európai csirkehús- és tojástermelés, végső soron pedig a fogyasztók éreznék majd meg.
– A jelenlegi rendszer képes a leghatékonyabban, a legkisebb környezeti terhelés mellett a leginkább piacképes és megfizethető termékeket előállítani. Ha a bevált gyakorlatokat bármilyen mértékben jogszabályi kényszerítéssel (és nem piacvezérelt módon) elkezdjük változtatni, az sérteni fogja a gazdasági, környezeti és fogyasztói érdekeket – hívta fel a figyelmet az elnök.
Megjegyezte: ma Európában a teljes tojástermelés 45-48 százaléka felújított EU-konform ketreces technológián alapszik, s így képes relatíve olcsón kitűnő minőségű, biztonságos termék-előállításra. Kizárólag élelmezés- és élelmiszer-biztonsági okokból is indokolt ezen rendszerek működése, de egyéb fontos fenntarthatósági és szakmai érvek is mellette szólnak.
Egekbe szökhet a csirkehús és a tojás ára
Az egyoldalú megközelítés helyett azt kell megvizsgálni, hogy egy tervezett módosítás milyen gazdasági, környezetvédelmi és szociális hatásokkal bír. A tanulmányban szereplő intézkedések egyrészt növelik az egységnyi termékelőállítás környezetterhelését, tehát teljesen ellentmondanak a célként megfogalmazott „zöldmegállapodásnak”. Ezenkívül lényegesen drágítják a termelést, ezzel pedig magasabb fogyasztói árakat generálnak. A tanulmányban vázolt intézkedések megvalósításához óriási beruházásokra lenne szükség, ezen kívül hatalmas területet igényelne.
– Vagy új épületeket állítunk be, és ezzel tovább növeljük az ágazat környezeti lábnyomát, vagy nem leszünk képesek biztonságosan ellátni az európai fogyasztókat tojással és csirkehússal. A növekvő importot pedig olyan harmadik országokból szerezhetjük majd be, ahol még azokat az élelmiszer-biztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat sem tartják be, amelyek az EU-ban már évek óta standard követelménynek számítanak – mutatott rá Csorbai Attila.
Majd hozzátette: óriási a felelőssége az Európai Bizottságnak, hiszen ha enged egy hangos kisebbség nyomásának, akkor megfosztja az emberek nagy részét a szabad választás és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés jogától.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton)
