Erősödik az amerikai nyomásgyakorlás

A magyar kormány több nemzetközi ügyben is olyan álláspontot képvisel, amely elsősorban az ország érdekeit tartja szem előtt. Ez így volt a globális minimumadó kapcsán is, amelyet végül azért nem akadályoztunk meg, mert hazánk elérte, hogy nálunk az iparűzési adót is beleszámítsák a teherbe. Ennek ellenére Amerika mégis felmondta a Magyarországgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A Századvég szerint politikai nyomásgyakorlás áll a háttérben.

Egy éve tört ki az orosz–ukrán háború. A magyar kormány kezedtől fogva kitart az álláspontja mellett, miszerint mielőbbi békére és tárgyalásokra van szükség. Az Egyesült Államok azonban hónapról hónapra emeli a tétet, ami a fegyverszállításokat és Ukrajna pénzügyi támogatását illeti. Ehhez igazodik a brüsszeli vezetés is. A tengerentúli hatalom nem nézi jó szemmel Magyarország politikáját, amely a háborúval kapcsolatban és más nemzetközi ügyekben is hazánk érdekeit tartja elsődlegesen szem előtt. Ez következményekkel is jár.

Így például az Egyesült Államok nem módosított a júliusban bejelentett döntésén, immár hivatalosan is egyoldalúan felmondta a Magyarországgal kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

A Századvég Alapítvány a részletekkel kapcsolatban lapunknak jelezte: miután a magyar kormány elsősorban a háborús inflációt kompenzálandó, illetve az ország gazdasági versenyképességének megtartása érdekében elutasítóan reagált az Egyesült Államok által napirendre tűzött globális minimumadó bevezetése kapcsán, Amerika tavaly nyáron felmondta a hazánkkal 1979-ben megkötött, kettős adóztatás elkerülését célzó szerződést.

Az amerikai vezetés annak ellenére kitartott a döntése mellett, hogy Magyarország végül nem állt a globális minimum adó útjába. A tárgyalásokon a kormány ugyanis elérte, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a teherbe. Azaz: a globális minimumadót úgy lehet alkalmazni itthon, hogy nem kell adót emelni. Ezzel nem csorbult a magyar adórendszer versenyképessége.

A kialakult helyzet kapcsán fontos aláhúzni, hogy miközben a magyar indokok a racionalitás alapján arról szóltak, miszerint egy háború generálta inflációs környezetben a termelő vállalatok adóterhein növelni kontraproduktív – mind a termelés költségeinek ugrásszerű növekedésének, mind pedig a meglévő munkahelyek veszélybe kerülésének szempontjából –, addig az Egyesült Államok felmondást övező retorikáját nehéz nem a politikai nyomásgyakorlás nyelvezetén értelmezni – ismertette a Századvég.

Mindez pedig sajnálatos módon illeszkedni látszik abba a tengerentúli kommunikációs mintázatba, amely a szomszédunkban dúló háborús konfliktus fenntartásában és egyben elmélyítésében érdekelt.

A Századvég emlékeztetet: az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman a közelmúltban nem egyszer próbálta Magyarország következetesen békepárti álláspontját álságos módon úgy megtörni, hogy azt oroszbarátnak állította be, miközben Samantha Powers, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) vezetője – egy idegen kormányzati szereplőként – úgy tett hivatalos látogatást nemrég hazánkban, hogy nem derült ki, milyen indokkal érkezett, és hogy ki volt a hivatalos fogadó fél.

A Századvég jelezte:

egyébként azt, hogy a globális minimumadó ügye mennyire pártpolitikai kérdés, hűen érzékelteti, hogy az előterjesztést jegyző, Joe Biden elnök vezette baloldali adminisztráció ellen, illetve a magyar álláspont mellett is számos republikánus amerikai kongresszusi képviselő állt ki. 

Példának okáért Adrian Smith és Mike Kelly kongresszusi képviselők levélben köszönték meg a magyar kormány ez ügyben tett kritikáját, illetve javasolták, hogy az amerikai konzervatívok és Magyarország között jöjjön létre közvetlen egyeztetés a kérdésben.

Ugyanakkor elkerülhetetlen az egyezmény felmondásának politikai vonatozásai mellett a gyakorlati elemeiről is szót ejteni abban az értelemben, hogy a döntés nyíltan Amerika újraiparosításának előmozdítását szolgálja, ami pontosan az olyan európai termelési telephelyek rovására történne, mint amilyen Magyarország – tette hozzá a Századvég lapunknak küldött elemzése. 

Borítókép: David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)