A kialakult helyzet kapcsán fontos aláhúzni, hogy miközben a magyar indokok a racionalitás alapján arról szóltak, miszerint egy háború generálta inflációs környezetben a termelő vállalatok adóterhein növelni kontraproduktív – mind a termelés költségeinek ugrásszerű növekedésének, mind pedig a meglévő munkahelyek veszélybe kerülésének szempontjából –, addig az Egyesült Államok felmondást övező retorikáját nehéz nem a politikai nyomásgyakorlás nyelvezetén értelmezni – ismertette a Századvég.
Mindez pedig sajnálatos módon illeszkedni látszik abba a tengerentúli kommunikációs mintázatba, amely a szomszédunkban dúló háborús konfliktus fenntartásában és egyben elmélyítésében érdekelt.
A Századvég emlékeztetet: az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman a közelmúltban nem egyszer próbálta Magyarország következetesen békepárti álláspontját álságos módon úgy megtörni, hogy azt oroszbarátnak állította be, miközben Samantha Powers, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) vezetője – egy idegen kormányzati szereplőként – úgy tett hivatalos látogatást nemrég hazánkban, hogy nem derült ki, milyen indokkal érkezett, és hogy ki volt a hivatalos fogadó fél.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!