Ez áll a Vodafone felvásárlásának a hátterében

Európában nem ritka a távközlési vállalatokban az állami tulajdon. Ezért sem jelent kivételt az a lépés, amely a Vodafone Magyarország felvásárlását jelentette. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése rávilágít a stratégiai döntés hátterére.

A cég a hazai előfizetéses piacon több mint 3,8 millió lakossági és üzleti ügyfelen keresztül összesen ötmillió bevételt generáló egységgel rendelkezik. Számszerűen ez 3 millió mobil, 700 ezer televízió adás, 700 ezer széles sávú internet és 600 ezer vezetékes telefon előfizetést jelentett 2022 júliusában. A vállalat közvetlenül háromezer embernek biztosít megélhetést, de a közvetett érintettek köre – a beszállítókat figyelembe véve – elérheti a tízezer főt – olvasható az elemzésben.

Stratégiai döntés volt a Vodafone Magyarország felvásárlása. Fotó: MTVA/Jászai Csaba

A Vodafone Magyarország eddig hazánk második legjelentősebb vállalata volt a távközlési szektorban, felvásárlásával a 4iG komoly versenytársa lesz az eddigi vezető vállalatnak, a Magyar Telekomnak.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért most, az energiaválság közepén kell a vállalatot megvásárolni. Jászai Gellért, a 4iG elnökének véleménye szerint egy vállalatot akkor lehet megvásárolni, amikor az eladóvá válik. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig azt hangsúlyozta, hogy tízévente adódik olyan lehetőség, hogy egy stratégiai iparágban ilyen jelentős tranzakciót végre lehessen hajtani.

További kérdésként merülhet fel, hogy az ügylet finanszírozásához szükséges összeget miért nem más, a lakosság jólétét szolgáló célra fordítja az állam. Azonban az ügyletet nem adóforintokból, hanem hitelviszony keretében finanszírozzák. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy „friss pénzt teremtettek”, így a tranzakció hiányában ezt más célokra nem lehetne fordítani. Közgazdasági szempontból az számít fenntartható hitelnek, amelyből megtérülő beruházást finanszíroznak, nem pedig amit működési kiadásra vagy jóléti juttatást fordítanak. Jászai Gellért szerint az akvizíció megtérülése konzervatív becslések szerint sem lesz több tíz-tizenkét évnél – ismertette a gazdaságkutató alapítvány.

A felvásárlás az állami kezességvállalás miatt csak abban az esetben fog az adóbevételek kárára megtörténni, ha a 4iG nem lesz képes a közvetett állami hitel törlesztésére. Ennek azonban kicsi a valószínűsége, mivel az infokommunikációs vállalatcsoport stabil pénzügyekkel rendelkezik és régiósan is terjeszkedik.

Előnyt hozó lépések

A stratégiai ágazatokban a magyar tulajdoni hányad növelésének következtében a nemzeti vagyon több mint ötven százalékkal, a 2010-es 11650 milliárd forintról 18 ezer milliárd forint fölé növekedett. A jelentős iparágakban a hazai tulajdonszerzés mindig az ország javát szolgálta. Ha az energetikai szektorban nem történt volna meg a magyarosítás, akkor a 2014 óta tartó rezsicsökkentést nem lehetett volna ilyen szinten megvalósítani, tehát a lakosság sokkal magasabb fűtési és villanyszámlával szembesült volna. Emellett, ha a Mol orosz tulajdonban maradt volna, az ukrajnai invázió miatt bevezetett szankciók következtében veszélybe került volna az hazánk üzemanyag-ellátása – emelte ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)