– Hogyan hatott a már több mint egy éve tartó háború az orosz, illetve az ukrán gazdaságra?
– Sem az ukrán, sem az orosz gazdaság nem sodródott az összeomlás szélére, még mindkét ország évekig ki tud tartani. A fő különbség a két állam között az, hogy Ukrajna elsősorban a nyugati támogatásoknak köszönhetően marad életképes, az ukrán gazdaság veszteségeit, recesszióját elsősorban a nyugati támogatások pótolják ki, a nyugati segítség nagyon fontosnak bizonyult Ukrajnának. Még csak előzetes adataink vannak, ezek szerint az ukrán gazdaság 2022-ben 30,4 százalékos recessziót produkált, de a háború kezdetén 60 százalék fölötti recessziós várakozások is voltak, hiszen ukrán területen zajlik a háború. A hadműveletek kezdetén Oroszország egyszerre több irányból támadta meg Ukrajnát, ezzel megbénította az ukrán gazdaság egy részét, miközben mind az ukrán fő logisztikai útvonalakat, mind a fekete-tengeri hajózási útvonalakat is blokkolta. Mindenesetre ezt az ukrán recessziót ellensúlyozni tudta a nyugati államok támogatása. Ezekben persze olyan támogatás is benne van, mint például az, hogy az Egyesült Államok és a nyugati NATO-tagországok képezik ki az ukrán katonákat, de az erre fordított pénz közvetlenül nem érkezik be az ukrán költségvetésbe. Az Ukrajnának nyújtott közvetett, illetve közvetlen támogatás 2022-ben együtt meghaladta a százmilliárd dollárt. Az Egyesült Államok 68 milliárd dollárral segítette Ukrajnát tavaly, ebben nemcsak a közvetlen, de a közvetett támogatás is benne van. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs és logisztikai költségeket is az amerikai kormány állja. A legnagyobb támogatók között az Egyesült Államok, az Európai Unió, ezen túl Nagy-Britannia, Kanada, Németország és Lengyelország van, részben pénzügyi segítséggel, de ezekben a támogatásokban nem csak pénzeszközök vannak. A pénzügyi segítség önmagában, együttesen mintegy 37 milliárd dollárra rúg.

– Mi a helyzet Oroszország gazdasága esetében?
– Az orosz gazdaság azért nem fog összeomlani, mert Oroszország készült erre a háborúra, nem érte meglepetésszerűen a Nyugat reakciója. Az orosz gazdaságot az elmúlt tíz évben arra készítették fel, hogy ha valami feszültség lép fel a nyugati államokkal szemben, akkor a gazdaság ki tudjon tartani. Oroszország jelentős tartalék-alapokat hozott létre, az orosz pénzügyi rendszereket többé-kevésbé a nyugati rendszerektől függetlenül tudták működtetni, a MasterCard és a Visa kártyák mellett az oroszok felállítottak egy saját bankkártya-rendszert, a Mirt, és a legtöbb orosz bankban a háború előtt is elérhető volt a kínai Union Pay is. Ez nyilván segített abban, hogy amikor lekapcsolták Oroszországot a SWIFT-ről, illetve kivonultak Oroszországból a nyugati kártyatársaságok, akkor is tudták működtetni az ottani pénzügyi rendszert. Azt látjuk, hogy a háború kezdetén az elemzők az orosz gazdaság 15-16 százalékos recesszióját prognosztizálták. Ehhez képest az előzetes számok alapján az orosz várakozások szerint 2,1 százalékos visszaesés volt tavaly, a Világbank 3 százalék körülire várja a tavalyi orosz gazdasági recessziót. Ezek persze mind előzetes számok, de az orosz gazdaság tavalyi visszaesése csupán 2-3 százalék közöttire tehető. Ezek a recessziós kilátások hosszú távon is fennmaradhatnak Oroszország esetében. Fontos megérteni, hogy a tartalék-alapok megléte miatt Oroszország gazdasága sokáig ki tud tartani, még úgy is, hogy jelentős költségvetési deficit van.